2015. szeptember 21., hétfő

Meg a bárányfelhők

Bérletet nyertünk a Vidámparkba, de láthatóan csak a hullám- és a szellemvasútra érvényes.

Késő tavasz óta mindkettőnk oldaláról erősen terheltek vagyunk családilag, kapjuk bőven az említett vasutakkal együtt járó hirtelen lejtmeneteket, váratlan sikolyokat, esetenként gyomorforgató csavarokat. A kör még vagy nem ért véget, vagy már több kör óta nem szállhattunk ki, de talán mindegy is.

Nem szoktam és nem is szeretek ilyenekről írni, egyrészt mert nem akarom, hogy panaszkodásnak hasson (márpedig ez elkerülhetetlen), másrészt mert nincs köze a Birtokhoz (kivéve, hogy ezek miatt csak nagy vonalakban, mintegy mellékszálként vagyok tudatában a Birtokon történő dolgoknak), most is csak enyhébb jelzésként közlöm, magyarázatként a nagy kussra.

Maradjunk annyiban, hogy vannak azért jó részek is. Például hogy az a Vidámpark-bérlet a Tükörlabirintusba is szól.

Valahogy így

Könnyűnek az se könnyű, de van értelme.