2014. július 31., csütörtök

Cica

2010-2014

2014. július 29., kedd

Viszonylag ritkán

fordul elő városban, hogy a polgármester felhívjon, kéne menni kóbor kecskét begyűjteni, de falun ez is normális.

Nem is igazán tudom, mi olyan történhetne itt, ami borzasztóan meglepne.
A magányos kecskét hetek óta a temetőnél látták kalandozni. Problémát csak onnan kezdve jelentett, hogy betörte a ravatalozó üvegajtaját, és bent állt neki fészkelni. A drága, jólelkű közeli szomszéd meg addig is, míg történik a jószággal valami, vitt neki rendszeresen vizet.

Ő egy illusztrációs kecske, a legkevésbé se kóbor

A gyors befogás után a polgármester hivatalos hangon bejelentette, hogy az önkormányzat nem tart igényt a kecskére (jegyzőkönyv nem volt, tanúk igen). Az állatot végül egy helybeli pörköltes szándékkal befogadta, de ma már nyalósóról és beszerzendő társról beszélt, úgyhogy nem valószínű a lakoma.

2014. július 15., kedd

Leltár

Kertről és egyebekről.

Van az a pont, mikor kimagozol húsz kiló meggyet, és mégis úgy érzed, még nem is csináltál semmit egész nap. Mi már ezt a pontot is rég túlhaladtunk, minden időn kívül állunk, kár, hogy mások nem, mert ez kicsit megnehezít mindenféle időbeosztást és programegyeztetést, de többé-kevésbé még tartjuk magunkat. Ahogy belenéztem az archívumba, az elmúlt években sem voltak ezek lazább időszakok, szóval csodálkozni nem is ér.
Csak úgy (ön)igazolásként, nagyobb vonalakban néhány dolog, amikkel kitöltöttük mostanában a napi 24-et:
- kirepült a fészekből a másodszülött barigyerek, sírás-rívás-szívmegszakadás közepette, de nagyon jó helyre került és egyből három csaj várta
- báláztunk
- életünkben először sikerült a fokhagyma, az ősziekből 66 szép fej szárad

Korábban már ettünk belőle, úgyhogy az ördögi szám véletlen

- bálát szállítottunk
- meggyből még tízszer ennyi is elrakódhatott volna, de megint nem

Szúnyoghálón aszalva

- báláztunk
- vizsgára készültem, dolgozatot írtam
- bálát szállítottunk
- megint elhalasztották a vizsgát
- báláztunk
- anyám nem ment feleségül vodkagyároshoz, így az egy év alatt mindössze 4 liter sikerült összekuporgatnom, a meggylikőrök a párkányon érlelődnek
- bálát szállítottunk
- leszakadt a függőágy
- báláztunk
- először érik az új (3 éves) kajszifa, nagy csodálattal vesszük körül
- bálát szállítottunk
- szalmamedencébe került a köbméteres krumpli
- báláztunk
- a kondéros zölddiózást ember már rutinosan tolja, idén 50 kilóval játszottunk
- bálát szállítottunk
- a száz négyzetméternyi metróeper föld és szalma alatt is nő, de sosem érik be egyszerre annyi, hogy lekvárnak is jusson
- báláztunk
- megszámlálhatatlan várt és váratlan, honi és külhoni vendég érkezett; megfizethetetlen az élmény, mikor hajnal 3-kor babasírásra/gőgicsélésre ébredsz, és pár másodperc pánik után megnyugodva konstatálod, hogy nincs gyereked
- bálát szállítottunk
- átlagban hetente új kecskesajtokat tesztelünk és brainstormolunk a méhész-kecskész barátunknak köszönhetően, kemény az élet
- báláztunk
- kecskesajtok miatt a méhek még mindig itt kempelnek, ember elgondolkodott rajta, hogy se ideje, se tudása hozzá, így talán mégis meg kéne tartani őket
- bálát szállítottunk
- vizsgára készülök
- báláztunk
- gombászunk
- bálát szállítottunk
- egyelőre lószar nélkül, de meszeltünk-vályogoltunk-bozótírtottunk, most máshol, mert itthon már untuk
- báláztunk
- a szomszédom önkényesen kaput (mit kaput! Sima átjárót!) nyitott a kertemre, egyetlen mentsége van a dologra, hogy vele járok
- bálát szállítottunk
- kibontottuk a ház oldalát és ismét felszedtük a téglajárdát, ezzel megoldódott a mindig duguló mosogató rejtélye (zárt rendszerben kitört könyökcső), de a járda és a hajnalkafal még nem nőtt vissza
- báláztunk
- rackaszelídítésből PhD-re készülök

A köztes időben néha báláztunk és bálát szállítottunk. Legközelebb majd arról a hosszú tudulistáról mesélek, aminek az elemeit még őszig szeretnénk kipipálni. De most megyek bálát szállítani.