Trailer

Jön! Jön! Jön! A fürdőszoba-trilógia hatodik, még mindig nem befejező része!

Tesztelő settenkedés - dübörög

Bal sarokban a mosógép lakhelye

Country style előkészületek, rózsás hangulatban

Az egykaptafa éjjeliszekrény/mosdószekrény is öltözködik

Hamarosan csiszolt-pácolt rendezői változatban, extrákkal...

Üzenet a padlón

Talajmenti parkolópálya.

Teljesen nyilvánvaló, hogy az Univerzum a padlón keresztül akar nekünk valami igazán fontosat üzenni, de mi még mindig nem tudtuk megfejteni, pedig már a lambériával és a betonfestékkel is nagyon erősen próbálta azt a valamit magyarázni.
Részletezhetném azt is, hogy milyen kalandok és félreértések során került hozzánk csak sok-sok hét után és végül osztrákiából a (Hundertwasser-szignó nélküli, nem önmagát lerakós, azaz teljesen sima) hajópadló, de az idő még ennél is furcsább tényező. Három év várakozás után nekünk már értelemszerűen nem volt kifejezetten sietős a fürdőátjáró lepadlózása, viszont mivel időközben ember megvált a kívülről szép, ám belülről ütődött régi munkahelyétől, úgy számoltuk, hogy a márciusi kezdetűre ígért új munkáig még a gardrób és a konyhaszekrények összeácsolására is lesz esély. Most nagyjából ott tartunk, hogy még a padló se biztos.
Ember egyik álma ugyanis hirtelen valóra vált, bár csak amolyan falusi módon: egy hónapra újra közmunkást, nevezetesen TRAKTOROST csinálnak belőle, tulajdonképp kényszerből, rajta kívül más ugyanis nemigen akad, akinek papírja is van arról, hogy vezethet ilyesmit (jelen esetben rotakapát, centrifugát, szóval ne Dzsóóóndért tessék elképzelni).

Falun a drillezés táblázat alapján megy

Gyakorlatilag beleugrasztották a szituációba, miközben a másik, mindjárt kezdődő munkájához is kellene teste-lelke-ideje, összefoglalva tehát: az álláshalmozás mellett márciusban ő fogja főállásban az időtágító gépet is fejleszteni.
Nem szeretném, ha panasznak tűnne, mert hisz ez így mind jó, feltehetően rövidebb és hosszabb távon, valamint  tudományos diplomáciai vonalakon is. De ne feledkezzünk meg róla, hogy padló helyett ki tudja meddig be kell érjem egy négy méter hosszú, kicsit alacsony, sok darabból álló és kurva kemény lócával a nappaliban, ami ráadásul eltorlaszolja az első szoba bejáratát is.

A padló nagykorúsítása

Páccal felszerelkezve és kételyeinket elveszítve nekiálltunk hát padlót színezni.

Korábban is gondoltam már, hogy lazúr helyett a pác a jó és kényelmes (mi több, olcsóbb) megoldás, de valahogy mindenhol annyira túlmisztifikáltan írták le ezt az egész padlókezelést, hogy szinte szentségtörésnek éreztem ilyen egyszerű (máskülönben tökéletes) és kézenfekvő anyaggal illetni a padlót.
A boltban látott minta alapján egy rétegben terveztük felvinni a pácot, össze is házasítottam a port a vízzel, aztán térdelőrajtba helyezkedtünk és kentünk. Na most azzal együtt is, hogy számítottam rá, az elején meglehetősen drasztikus volt a különbség.
Dokumentálhatnék minden fázist képekkel, de mivel ebben a helyiségben kétpercenként mások a fényviszonyok, és az se mindegy, hogy milyen szögből nézzük a padlót, ráadásul időközben a mesterséges világítás is megváltozott (SzembeGyuri visszakérte a reflektorát, mert sötétben nem tudott traktort szerelni), simán úgy nézhetne ki, mintha több különböző padló feküdt volna modellt, úgyhogy majd csak a végeredményre szorítkozom, az nagyjából színhelyes.
Arra direkt nem ügyeltünk túlzottan, hogy naaaagyon szépen kenjünk, ráadásul ketten egyszerre pácoltunk két irányból, és nyilván máshogy kezeljük mindketten az ecsetet, ezzel létre is jött a kívánt egyenetlen hatás, ami az egy nap száradást követő csiszolás után lett nagyon jól látható. Kis ideig gyönyörködtünk ebben az állapotában is, aztán vasárnap éjjeli programként jött az olajozás, azóta pedig hagytuk száradni, illetve időnként letörölgettük róla a felesleget, és most úgy néz ki a padló, mint amit húsz éve már használnak, de jól karbantartják. Ember teljesen szerelmes belé, felőlem egy picit lehetne világosabb, de ezt leszámítva én is odavagyok érte.
A wow és a hangya a tms barátunk által hozzáadott plusz.

Származási hely: Birtokos eset

Most már tulajdonképpen csak annyi a bajunk, hogy az új régi padló mellett igazán észvesztően ronda a fal, de meszelni akkor se tudunk tavasz előtt nekiállni.

Duzzogás, dekor, döntések

Kezdem a panasszal: elfogyott az utolsó palack bodzaszörpöm is, most számolom a napokat júniusig.

A padlóval viszont jól állunk. A padlózásban járatlanoknak szeretném elmondani, hogy a legnehezebb feladat az egészben a megfelelő soundtrack kiválasztása. Nem mindegy ám, hogy milyen zene szól csiszolás közben, körültekintően kell hangulatot választani színezéshez és olajozáshoz is, érdemes rá időt szánni, na. (Meglehetős piaci potenciál lehet mosogatáshoz, kútfúráshoz, betonozáshoz készített válogatásalbumokban, levédessem az ötletet?) Ehhez képest színekről és technológiákról dönteni szinte semmiség.
Sok esetben egyszerre előny és hátrány is, hogy nem klasszikus parasztház felújításáról van szó: gyakorlatilag korlátlan a játszóterünk, stílus és hangulat kialakításában kevés a kényszerítő körülmény. Bonyolítsuk tovább a képet azzal, hogy ember nagyjából stabilan a visszafogott, már-már minimalistába hajló stílust részesíti előnyben, én meg holdállástól függően hullámvasutazok lélekben a puritán északi, a lezseren rusztikus és a csiricsáré mexikói színvilág között. Ehhez képest nem tudom, hogy csináljuk, de eddig bármi dezájn-döntést hoztunk, az végül mindkettőnknek tetszett, és nem azért, mert most már úgyis mindegy.
Padló kapcsán annyi volt biztos, hogy én mit nem akarok (ami, tessék elhinni, ilyen helyzetekben jelentősen több a semminél): nem akarom, hogy sötét legyen vagy túl sárgás-meleg, és nem akarom, hogy újnak nézzen ki. Emberemnek megvolt a maga elképzelése, viszont meggyőzően demonstrálni sose tudta.
Közben kommentben Lacitól kaptam egy remek linket arról, hogyan lehet viharvertté varázsolni a fát időjárás és évek nélkül, de vagy az én acélgyapotom nem az igazi, vagy az óceán túlpartján alapvetés a száz százalékos ecet, mindenesetre nem lett belőle színezék. Elkeseredésemben főztem egy erős teát és egy erős kávét, majd előszedtem a spájzban kallódó fél üveg, bűnrossz édes vörösbort. Nem öngyilkosságra készültem, kipróbáltam, hogy ezek mennyire színezik a natúr fát. A három közül a tea nyert, láthatóan, de nem durván sötétített, viszont az én el(nem)képzelésemhez képest ez még mindig túl sárgás volt, mindenesetre későbbi felhasználásra és továbbfejlesztésre eltettem az ötletet.
Péntek estére a festékek, lazúrok, olajok és ötletek már totális zűrzavarrá álltak össze az agyamban, tehát úgy döntöttünk, hogy nem kell ezt elkapkodni, aztán szombat reggel bementünk a városi festékboltba, és töprengés nélkül egyszerre ráböktünk a tölgy nevű pácporra.

Padlóra került

Remélem, senki nem izgulta magát rojtosra, haladnak azért a dolgok, az események hajtják a vizet a lassan őrlő malmokra. Vagy mi. Eseményekben szegény beszámoló következik.

Kellett kis idő, míg megfelelővé vált minden logisztikai csillagállás, de végül múlt hét közepén megtörtént: ember talált megfelelő hajópadlót egy viszonylag közeli helyen, az eredeti tüzép autója elment érte, elhozta nekünk, a nemhajópadlót pedig el is vitte, mindezt úgy, hogy közben nagyjából pénzünknél maradtunk. Jött aztán megint a padlók kötelező beszoktatása, és mostanra a szálak a helyükre is kerültek:

Származási hely: Birtokos eset

Most jön az a rész, hogy csiszolás, olajozás, miegyéb. Miután az ótvar plafonnál elég jó munkát tudtunk a kézi rezgőcsiszolóval végezni, adunk egy esélyt annak, hogy ez a padlón is sikerül. Hamarosan kiderül, ha nem jó, akkor bérlünk egy gépet.

UGORHATÓ RÉSZLETEK A HAJÓPADLÓ KÍSÉRLETI OLAJOZÁSÁRÓL:

Közben két maradék, megcsiszolt darabon megkezdtem a próbaolajozást, mivel összetalálkoztam egy olyan, veszélyesnek tűnő kifejezéssel, hogy „…felhúzza a szálakat…”. Szóval az egyik darabot olajozás előtt nedves ronggyal áttöröltem, a másikat nem, dacára annak, hogy a lenolaj flakonján azt írják, száraz felületen kell alkalmazni. Tapasztalat: az előnedvesített deszkán egyrészt jobban halad az ecset, másrészt tényleg a víz húzza fel a szálakat, ezért végül kevésbé lesz sündisznós a felület, mint a másik esetben. Miután olajozás és lazúrozás között még úgyis van legalább egy csiszolás, ez nagyjából mindegynek is tűnhet, nekem mégis szimpatikusabb így nedvesítve. Próbaolajozás óta eltelt 24 óra, a felület kicsit olajosnak tűnik még, nem teljesen száraz. Színben a két deszka között nem látok különbséget, és a natúr lenolaj eleve nem túlságosan változtatja meg a nyers fa színét. A nedves deszkán talán 1 milliméterrel mélyebben szívódott be az olaj, de a különbség rutintalanságból is fakadhat. A képen a deszka alsó ötöde kezeletlen, a felső négyötöd egynapos olajos. Nem lett sokkal sötétebb:

Származási hely: Birtokos eset

UNALMAS TECHNIKAI BESZÁMOLÓ VÉGE

Mivel az olajozással elért szín még mindig túl natúr az elképzelésünkhöz képest, valami lazúros sötétítést fog kapni, az árnyalatokon még vitázunk, de legalább lazúrokból is kiokosodtam. Röviden: a vékonylazúrhoz képest vastaglazúrból több olyan van, ami nincs telenyomva rovarirtószerekkel és más, humán egészség szempontjából is barátságtalan dolgokkal, viszont a vastaglazúr az felületet képez, gyakran csillogóbbat/fényesebbet/keményebbet annál, mint amint mi szeretünk. A vékonylazúr az beszívódik a fába, természetesebb hatású marad. Az esztétikum vs. életvédelem jegyében tehát olyan vékonylazúrt kell találnunk, ami 1. nem okoz génmutációt, mérgezést és rendszeres rémálmokat 2. tetszetős színű. Elvileg létezik ilyen, a gyakorlatban tuti hosszú út vezet majd a döntésig, de ne kapkodjunk, még csiszolni se kezdtünk.

Nem mind padló, ami padló

Idegesítő és igencsak tanulságos történet odafigyelésről és hajópadlóról.

Még mindig nem tudom eldönteni, hogy az egész földkerekségen tényleg csak mi vagyunk ennyire balfaszok, vagy más is járt már így, de túlzásnak tartotta megosztani ezt a neten keresztül a nagyvilággal, mindenesetre ha más ezt már leírta volna, mi talán nem szaladunk bele.
Én most azért is leírom, egyrészt mert ezáltal is csökken a gutaütés kockázata, másrészt mert mikor építkezés előtt álló barátnőm meghallotta a sztorit, belesápadt, hogy aztakurvaéletbe, mikre kell odafigyelni, amit nem is gondolna.
Megegyezés szerint férfimunka, tehát ember dolga az építőanyagokkal foglalkozni: utánanézni, kiszámolni, beszerezni, megrendelni. Utoljára nagyjából három hónapja beszéltünk a helyi a tüzéppel, akiktől eddig is mindent rendeltünk, kértünk ezt-azt meg 30 négyzetméter hajópadlót, és ők hoztak is ezt-azt, meg 30 négyzetméter hajópadlót.
Az akklimatizálódást, alápárnafázást és szigetelést követően ember tegnap izgatottan elkezdte letenni a deszkákat, még örvendezett is, hogy egész haladós meló. 4-5 csíkot letett, amikor szólt, hogy nézzem meg, meg próbajárjak rajta. Bementem, jártam, pöpec volt, mert sehol nem nyikorgott vagy mozgott, de nagjából annyira volt kényelmes járni rajta, mint egy százéves kikötői deszkamólón. Olyan vályúk vannak a pallók között, amiből malacot lehet etetni. Egyből elszállt az agyam, hogy 1. én ezt takarítani nem fogom 2. járni se vagyok hajlandó rajta 3. ezt a csiszolás nem fogja soha rendes padlóvá varázsolni 4. és emberemnek hogy nem tűnt fel, hogy ez így nem normális?
Gyorsan leállítottam a projektet, és kezdődött az utóbb okoskodás. Mert ha az ember azért túrja fel a netet, hogy hogyan kell lerakni szépen és jól a hajópadlót, millió korrekt találatot kap illesztésekről, hornyokról, csiszolásról és vikszolásról, de explicit egyik se említi, hogy te hülye állat, azért, mert hajópadló a neve, nem mind való padlóra, hacsak nem akarsz nagyot szívni. Ha viszont felhorgad benne a gyanú, hogy többféle felhasználású hajópadlók létezhetnek, és arra keres rá, akkor ha nem is arcba ugróan, de kiderül az igazság.
Mert van ám külön JÁRÓ hajópadló, a simára gyalult, ami egyenletes felületté áll össze, meg van a fózolt, azaz széleknél szépen leélezett hajópadló, ami inkább a lambériához hasonlít, és inkább falra való, mert ugyan jó az padlóra is, de csak akkor, ha van egy takarítónőd, akivel nagyon ki akarsz cseszni.
Tessék, elmondtam, lehet röhögni, lehet megkérdezni, hogy a tüzépen miért nem kérdezték, hogy járni akarunk-e rajta, bármi kérdést fel lehet tenni, nem fogok tudni rá válaszolni. Hétfőn kiderül, hogy a csomagból kibontott, de egyébként érintetlen szálakat ki tudják-e nekünk cserélni JÁRÁSRA való hajópadlóra.

UPDATE
Na szóval ez NEM járásra való hajópadló

Származási hely: Birtokos eset

Származási hely: Birtokos eset