2019. december 31., kedd

Már vége is?


Nem igazán adtam karakterekbe foglalva a jelét annak, hogy mennyire nagyon szerettem az életemet 2019-ben, és most sem fogok részletekbe bocsátkozni.

Mivel viszont év végi kívánós poszt akkor is van, ha amúgy csak öt írásra futotta idén, és mivel az nem változott, hogy csak olyat kívánok másnak, amit magamnak is, az első mondatból el kell higgyétek, hogy ha mindenkinek legalább olyan jó évet kívánok, mint nekem 2019 volt, akkor az mindenkinek eléggé jó lesz.

Untitled

(és természetesen Luciánál is ismét nyitva az Univerzumkapu)

2019. május 3., péntek

Baribigyók


Divat, életvédelem, barik, üzleti terv.

Tavaly az eldurvult kullancshelyzet következtében humán fronton is elmélyült kutatásokat végeztem prevenció ügyében, lehetőség szerint természetes vonalon. Nyert a gerániumolaj, na de azt nem csöpögteti csak úgy az ember bárhová, amit aztán lemos/kimos, így jutottam el a lávakövekhez, és a világszéles kínai bolt bizbaszkínálatához, ahol találtam egy, a maga bizsuságában hozzám kifejezetten illő darabot, csakraegyensúly, világbéke, meg minden.

Untitled

De a legfontosabb, hogy a lávakőből készült bogyókra bátran csepegtethetek az illóolajokból, sokáig megtartja a kullancsrettentő ájert. A geránium intenzitása első alkalommal mondjuk engem is elrettentett kissé, más szagot nem nagyon éreztem magam körül, de aztán gyorsan hozzászoktam, és minden létező felületen lekopogom: távol is maradtak a testemtől a rohadék kis paraziták.

Vidám, vonzó kis bogyókból áll az elasztikus karperec, szám szerint 15 lávagömböcskéből, meg 7 csakraszínes plasztik gyöngyből. Arra mondjuk nem számítottam, hogy a bariknak is vonzó lehet. Ám egy nap óvatlanul a szokásos nagyonközelségbe engedtem az egyik fekete subát, miközben egyre gömbformájúbb kisleányát helyette etettem, és mire észbe kaptam, lerágta rólam a karbizsut, elszakítva a gumit. Igyekeztem szemmel gyorsan lekövetni a bogyók útját a tavaszra már mélyalommá növekedett aljzatban, hogy az etetés végén még azon hamarjában begyűjthessem a szétguruló és lesüllyedő gömböket, de már akkor tudnom kellett volna, hogy reménytelen.

Félreértés ne essék, rengeteg fekete kis gömböt találtam. De közülük csak 3 készült lávakőből, a többi ennél frissebben organikus – bár megtévesztően hasonló – bogyó volt. Tudom én, hogy kikkel kell megosztani egy ilyen történetet: bolond barátaim gondolkodás nélkül kihozták a sztoriból, hogy a szárított és lukasztott nagyon bio baribogyóból készült ékszerekre biztosan lenne kereslet, így kell szarból várat építeni.

Addig is, míg részleteiben kidolgozom és beindítom az üzletet, életvédelmi okokból azért rendeltem gyorsan két újat a filléres vacakból, mert gyanítom, hogy a kullancsokat nem izgatják a bi(r)odalomépítési törekvéseim.

2019. április 14., vasárnap

Hülye Alvások Minisztériuma

Az esős időre való tekintettel. Meg amíg nem jutok hozzá jobban a betűkhöz.


Untitled

Untitled

Untitled


Untitled


Az egyéni kategória győztesen pedig egyértelműen CC:

Untitled