2018. július 8., vasárnap

A szivárvány mögött

A Pride alkalmából vettem egy melegházat.

Az időzítés nem szándékos volt amúgy, régóta szerettem volna már, kell ez Giccsfalvára az igazi country magazinos léthez, és hát most hirtelen ugrott ránk szinte ingyen. Nem tudom, mikor vált természetessé számomra, hogy itt a világ végén még egy nyamvadt fóliasátrat se vehet az ember a nyelveken szólás ajándéka nélkül, de alig lepett meg, mikor kiderült, hogy hollandok hirdetik pár faluval arrébb (az viszont nekem is kezd feltűnni, hogy valahogy mindig csak pár faluval odébb élő hollandokkal ismerkedünk, közben a saját falunk hollandjait meg fel sem ismerném…).

Amikor előzetesen telefonon egyeztettem az eladóval, elég rossz volt a vonal, egy ponton úgy is gondoltam, hogy nem hallok rendesen, vagy valamelyikünk angolja megcsorbult útközben, de a helyszínen kiderült, hogy jól értettem, a plexi tényleg egy helikopter miatt károsodott kissé. Persze, elfelejtettem, hogy errefelé normális az is, hogy orvosi vészhelyzetben mentőhelikopter jön – mert a rohamkocsi sose érne ide –, és ilyenkor az esethez legközelebbi, legnagyobb kertben száll le, hát náluk is ez történt, és a turbulencia némiképp megzilált néhány panelt, de ez simán pótolható hiány.

A tolerancia jegyében mindenki hülyeségével szemben is elnézők vagyunk egy darabig, úgyhogy elsőre az eladó kedvéért kipróbáltuk, hogy egyben tesszük fel a trélerre a házat. Tulajdonképpen felfért.

Untitled

Na most ha egy rajzfilmben élnék (bár sokak szerint abban élek), haza is szállítottuk volna így, csak volt egy olyan sejtésünk, hogy a lehetséges útközbeni rendőrök nem értenék ezt a rajzfilmes liberalizmust, egy holland melegházról meg még a legnaivabbaknak is eszébe jut a Fűbenjáró bűn, hát ezt a magyarázkodást részlegesen sem akartuk bevállalni, szóval inkább nekikezdtünk szétlegózni a házikót. 

A holland páron kívül (kissé hátráltató) segítségünkre volt még a szétszedésben egy hallókészülékes helyi erő is, akivel ember meglehetősen türelmetlen és ingerült stílusban kommunikált a munka során. Ezt a hangnemet a hazaúton a szemére is vetettem halkan, amire az volt a válasza, hogy ’én nemtom, ez süket volt vagy mi, sose figyelt oda, mit mondok’. De legalább utólagosan kicsit elszégyellte magát, mikor felnyitottam a szemét.

A csudaház jelenleg lapra szerelve vár az összelegózásra, azt még ne kérdezzétek, hogy miket fogok benne nevelni, jelen pillanatban a mindent is lenne a válaszom, majd hamarost kiművelődöm és csiszolok az elképzeléseken. De abban valami ősi meggyőződés szintjén szinte kényszeresen biztos vagyok, hogy a berendezéshez egy Szokol rádió is kell majd.

2018. május 5., szombat

Piszke, a kapcsolatépítő


Legyenek bármilyen szürreálisak is azok a kapcsolatok.

Nemrégiben megcsináltattak velem egy személyiségtesztet, ami szerint a támogató, az irányító és az elemző stílusjegyeimet messze felülmúlja a kapcsolatteremtő énem. Rendben, elég sok ismerősöm van, vannak nagyon régóta meglévő barátaim, ám alapvetően mégis leginkább aszociálisnak mondanám magam, nem én vagyok a partiarc definíciója mellett a szemléltető ábra, akár hónapokig is remekül elvagyok magamban, de hát hogy ellenkezhetnék egy HR-esek milliói által használt teszttel?

Aztán ma este erdőjárás után szóbeszéd alapján becsöngettem egy számomra ismeretlen némethez egy hatodik faluban, hogy legyen szíves egy általa ismeretlen, nyolcadik falubeli hollandot összehozni azzal az évente egyszer erre turnézó ausztrál alpakanyíró profival, akit viszont ő ismer. És ez a történet számomra totálisan szokványos volt a maga meseszerűségében, azzal együtt, hogy a nandutojást csak azért felejtettem ott, mert annyira elbeszélgettük az időt az alpakák és törpekenguruk mellett. Igen, a Dunántúlon.

Untitled
Ezek speciel skót birkák, de az internacionáléba simán beleférnek

Mire hazaértem, a holland és a német már ismerték egymást fészbúkon, remélhetőleg az ausztrál vonal is hamarosan bekapcsolódik. Lehet, hogy mégse akkora hülyeség az a teszt.

2018. április 19., csütörtök

McTavasz

Realitások rongálják a romantikát.

Szagold meg, ha nem hiszed

Feltűnt már másnak is, hogy a körtefa virága nem illatos, hanem konkrétan használt étolaj szagot áraszt?