2018. május 5., szombat

Piszke, a kapcsolatépítő


Legyenek bármilyen szürreálisak is azok a kapcsolatok.

Nemrégiben megcsináltattak velem egy személyiségtesztet, ami szerint a támogató, az irányító és az elemző stílusjegyeimet messze felülmúlja a kapcsolatteremtő énem. Rendben, elég sok ismerősöm van, vannak nagyon régóta meglévő barátaim, ám alapvetően mégis leginkább aszociálisnak mondanám magam, nem én vagyok a partiarc definíciója mellett a szemléltető ábra, akár hónapokig is remekül elvagyok magamban, de hát hogy ellenkezhetnék egy HR-esek milliói által használt teszttel?

Aztán ma este erdőjárás után szóbeszéd alapján becsöngettem egy számomra ismeretlen némethez egy hatodik faluban, hogy legyen szíves egy általa ismeretlen, nyolcadik falubeli hollandot összehozni azzal az évente egyszer erre turnézó ausztrál alpakanyíró profival, akit viszont ő ismer. És ez a történet számomra totálisan szokványos volt a maga meseszerűségében, azzal együtt, hogy a nandutojást csak azért felejtettem ott, mert annyira elbeszélgettük az időt az alpakák és törpekenguruk mellett. Igen, a Dunántúlon.

Untitled
Ezek speciel skót birkák, de az internacionáléba simán beleférnek

Mire hazaértem, a holland és a német már ismerték egymást fészbúkon, remélhetőleg az ausztrál vonal is hamarosan bekapcsolódik. Lehet, hogy mégse akkora hülyeség az a teszt.

4 megjegyzés:

Tamas Balogh-Walder írta...

#pedigde

Névtelen írta...

Hiányolom az orosz hússalátát.
Juli

Piszke a Birtokról írta...

@tms: pedigdehülyeség?
@Juli: tuniszi horgolást és görög salátát tudok még a képletbe dobni, légiósok nélkül :D

Névtelen írta...

Vevő vagyok rá! ;)
Tunisziból még csak az alapot sikerült előállítanom, az is pöndörödik, talán nagyobb tűvel kellene, de akkor meg laza...
J.