Leköltöztünk?

Spontán terasz-party alakult ki tegnap este, ünneplendő a pénteket, a teraszt, a WC-falat, a beígért nyarat, meg hogy elkezdtünk költözni.

Hirtelenjében lett nagyon elegünk most már a városból, és mivel múlt héten megérkezett a szélessáv – megemlíteném: teljesen problémamentesen, egyszer telefonáltam a legelején nem is a szolgáltatónak, hanem egy szerelőnek (!), hogy kéne nekünk net, innentől minden házhoz jött, nekem csak papírokat kellett aláírnom –, úgy döntöttünk, hogy bár nincs fürdőszoba, konyha és egyéb földi hívságok, mostantól már lakhatunk itt. Amint beüzemeltük a wifit és a hangrendszert, felpörögtek az események: szólt a zene, a teraszt hastáncoló szomszéd lánykák vették birtokba, a britán szomszédot (illetve leginkább a nadrágját) kiválasztotta magának gazdának egy kósza kölyökkutya, felbontottuk a régóta tartogatott, 30 éves kóser szilvát, majd miközben készült a lavórban az idei utolsó adag bodzaszörp (mentával és citromfűvel), sok szomszéddal, sok laptoppal, sok borral éjfélig tartott az örömünnep, stecklámpával a fejünk fölött. Az est tanulsága: kéne a verandára egy még nagyobb asztal. Jó itt nekünk.