Katasztrófaövezet porkávéval

Rendben, sutba az időrendiséggel, mert különben sose lesz itt beszámoló (és még a végén mire odáig jutok, majd jól elfelejtem, hogy mennyire fel voltam dúlva, a házzal együtt).
Aktuálisan november van, zuhogó eső, sötét, hideg, és a ház minden, eddig még foltokban fellelhető komfortzónája megszűnt.
(Aha, tessék, elkezdem, és máris mennem kell falat fűrészelni, rumcájszos kétemberessel. A saját komfortzónám is megszűnt, bár az nem ma. Fűrészelés után folytatjuk, ne menjenek sehova, hosszú lesz.)
Annak okait egyelőre fedje takarófólia, hogy miért novemberre jutottunk oda, hogy kicseréljünk 2 ablakot és a bejárati ajtót, továbbá hogy egy falat félig lebontsunk, hogy oda is kerüljön ablak, ahol eddig sose volt. Szép volt még az idő, mindegy. Az ablakozást logikus sorrendben a vakolás követte a helyiségben (egyben legkülső rész, egyben bejárat és leendő – és egyszer már volt – konyha), mivel az egy vályoghoz hozzáépített téglarész, eredetileg sártapasztással vakolva, de az évek során már vakolatostul is szépen átsütött a nap a téglák közti réseken. Most hétvégén (már hideg és nyálkás időben) hát SzembeGyuri és sógora gyönyörűen levakolták a konyhát, csináltak csodaszép ablakpárkányokat is. Ezek nagyjából fél óráig voltak egységesen szépek, mert utána negyvenkilónyi kutya úgy gondolta, hogy ő most szétnéz a Birtokon az ablakból. Van így most két szép meg egy mancsnyomos párkány, de falura még így is több mint tökéletes.
És akkor eljött a régóta tervezett esemény, nevezetesen hogy ezt a konyharészt és a belőle nyíló pszeudo-nappalit, ahol jelenleg a kályha és a konyhapult is helyet foglal*, egybenyitjuk. Azaz kibontjuk azt a hatvan centis vályogfalat, ami köztük van. Hasonló próbálkozások már voltak korábban, tudtuk, hogy nem lesz gyerekjáték. Nekem munka miatt felborult a bioritmusom, délben muszáj volt lefeküdnöm aludni, így őrizetlenül hagytam emberemet, aki lelkesen nekiállt falat bontani. Anélkül, hogy bármit elpakolt volna.

Származási hely: Birtokos eset

(mielőtt elmentem lefeküdni, még így nézett ki)

Kenyérpirító és fazék leves pont ugyanúgy maradt a konyhapulton, mint nyitott kekszes zacskó és a teljes edénykészlet. Mire pár óra múlva felébredtem, arra mentem ki az egyetlen csukható ajtajú szobából, hogy a látótávolság nagyjából 30 centi, és a fent említett dolgok mindegyikén egyenletesen, jólnevelten ül a por (mekkora mennyiségtől kezdve lehet többes számban használni a por szót?).
Sürgősen úgy döntöttem, hogy elválok és elköltözöm, csak előbb iszom egy kávét, és akkor szembesültem azzal, hogy az igazi poros kávé az nem a neszkávé.

Származási hely: Birtokos eset

Közben hideg is lett, mert a por és a száradó vakolat miatt minden ajtó-ablak nyitva volt, és azóta még a padlás felé is lett egy jelentős nyílás. Megnőtt a falon kívül lengő vezetékek száma (kapcsolóval együtt, nyilván), a lehetséges következményekre több helyes válasz is megjelölhető. A kutya és a macska együtt játszottak katasztrófamentőset a verandára kihordott sitthegyeken, a fürdőben azonosíthatatlan bűz ütötte fel a fejét, a fürdőajtó tokostul és vakolatostul kimozdult a helyéből, és még nem is voltam teljesen felébredve, mikor ezeket így együtt konstatáltam.

Származási hely: Birtokos eset

Ember beismerte, hogy a nagy lendületben elfelejtette elpakolni és letakarni a dolgokat, de megörvendeztetett azzal a hírrel, hogy ha már úgyis romokban minden, akkor még holnap a nappali plafonját is leveri gerendáig, mert minek újra koszolni pár hónap múlva.
A sokkot a könnyedén hisztérikus magamban röhögés követte, de most már köszönöm, jobban vagyok. A képek nem rossz minőségűek, tényleg így néz ki minden. Most épp. Holnapra még kevesebb fal és plafon lesz.

Származási hely: Birtokos eset

* mióta június végén leköltöztünk, azóta a házon belül már vagy négyszer költöztünk ide-oda, aktuális munkáktól függően. Jelenleg az összes cuccunkkal és dobozunkkal egy kisebb szobában húzzuk meg magunkat, mint a pesti lakás volt a maga 32 négyzetméterével, de eddig legalább volt külön konyha. Már nincs. És a fürdés is mókás, mert másfél hónapja mindent kipakoltam onnan, arra a felszólításra, hogy ez a következő munkaterület. De nem az lett, tehát azóta a szobában lévő egyik dobozból kell kihalásznom minden fürdés előtt, ha a mindennapiaktól eltérő dologra is szükségem van a fürdéshez.

Plusz: köszönöm, hogy néhányan még ide-idenéztek. Bocs, azt hittem kapok értesítést, ha érkezik komment, de nem. Úgyhogy eztán jobban figyelek.