2011. szeptember 7., szerda

Feslett nők, feslett ruhák

Gyerekkorom legfontosabb helyszínéről átszivárgott a Birtokra pár ereklye.

Nagyapám elvetemült ultis volt, nem ritkán történt meg az, hogy mikor én a kis elefántos pizsamámban elcsattogtam aludni, ő a haverokkal már vígan verte a blattot a bungaló elé pakolt buszüléseken egy demizson bor társaságában, és mikor másnap nem túl korán felébredtem, a kép csak annyit változott, hogy a demizson kiürült, a férfiak szeme véreresebb volt, és hatalmas kupac tíz- és húszfilléres állt az asztalon. Ulti ide vagy oda, a biztonság kedvéért néhány pakli römikártya is mindig akadt a házban. Emlékeim szerint ez a csomag már akkor sem volt teljes, de imádtam a grafikáját, most felnőttként pedig még több képzettársítás okán még jobban tetszik, ennyit sikerült megmenteni belőle:
A pin-up ledérek várhatóan fekete bársony alapra kerülnek egy még nem tudom milyen keretbe


Ezzel pedig, azt hiszem, még varrtam babaruhát esős délutánokon. Nem mintha valaha is babáztam volna, csak varrni szerettem már akkor is:
Működő darab, a rozsdamentesítést és olajozást a hajómodellezésben is jártas britán szomszéd végezte szakszerűen

10 megjegyzés:

hobbikertesz írta...

Amikor 3 éves volt a kisfiam egyszer azt mondta nekem: Anya játsszunk a kislányos memójiajátékkal!
Én meg csodálkozva, hogy az meg mi lehet, mondtam, hogy jó.
Erre ő elővette az apja CKM újságjához kapott csajos franciakártyát... :)
Nos, az nem volt ilyen szolíd, mint a tied, és nem is volt olyan régi.... :)
A tied azért jobban tetszik!

Piszke a Birtokról írta...

@hobbikertész: percek óta röhögök itt magamban a "kislányos memójiajáték"-on :D:D Köszi!

Nils Holgersonné írta...

én a kibővült képzettársításokon röhögök. A varrógépet pedig marhára irigylem, az egyik nővéremnek volt egy kevésbé időtálló darabja (több műanyag), de én hozzá képest mindig is túl kicsi voltam, hogy használhassam.

Messzenéző Minyon írta...

Nekem is volt varrógépem, szívem szerint azt írnám, hogy hasonló, de csak annyiban volt hasonló, hogy gyerekjáték volt és szerintem hasonló elven működött (ugye, alsószál nélkül, és ugye, csak láncöltéssel?). De az enyém NDK műanyag volt, nem ilyen csudaszép.

csakBea írta...

Keresztapámnak is volt ilyen kártyája :)
A gyerek varrógépről nagyon rossz élményem van,ugyanis amikor kicsi volt a nagy fiam,sokat varrtam, ő pedig utánozni akart, és épített magának tüske építőből egy varrógépet Csodálatosan eljátszott vele, használta a fantáziáját. Anyósom ezt meglátva, vett neki az ócska piacon egy "igazi" varrógépet, amivel ugyanúgy nem lehetett igazából varrni, mint a tüskével, de attól elvárta volna a gyerek, ezért hatalmas hiszti lett a dologból. Nagyon mérges voltam anyósomra...

Piszke a Birtokról írta...

Hű, hogy pár kártyalap és egy lemez-játékszer micsoda eltemetett emlékeket és frusztrációkat tud felszínre hozni :))

Alexandra írta...

Ó, micsoda varrógép!!!!
Felébredt bennem a kislány..!
(Van igazi nagy gépem, de az nem ILYEN ):

Névtelen írta...

Szia Piszke! Ma voltam az Adományboltban, ahol volt két pakli franciakártya hasonlóan léder csajokkal. Valahogy rögtön az eszembe jutottál!
Laci

Piszke a Birtokról írta...

mi az az Adománybolt? sose hallottam róla

Névtelen írta...

Én is véletlenül akadtam az Adományboltra. Az interneten keresek kisszekrényt, és véleltlenül valami olyat néztem meg, amit ők hirdetek. A funkciója az, hogy a háztartásban (meg éttermekben) már nem kellő dolgokat, illetve boltokban elfekvő készletet oda lehet nekik adni. (Bútor, ruha, lakásfelszerelés, meg minden mást ami hasznos lehet. Pl: száraz-nedves köszörű.) Megpróbálják eladni és a befolyt pénzt az Önkormányzat olyanra költi amire nem futja egyébként, ami meg megmarad, azt odaadják valamelyik segélyszervezetnek. Én vettem egy bonsai-metszőollót 500 Ft-ért. Laci