Eredetileg eszemben sem volt a konyhapult fölötti falfelületeket bármivel burkolni, de aztán tavaly ősszel ember paprikakrémet csinált botmixerrel.
Első körben a metrócsempére kattantunk rá – Opera megálló Somogyban, mekkora fless –, de mivel az ablakok miatt úgy tizensok helyen törik meg az egyenes, gyorsan kiszámoltunk, hogy a vágási veszteség nagyobb, mint az amúgy felhasználandó anyag az alig 3 négyzetméterre.
Hagytuk soká a francba az egészet, aztán mikor barátok girbegurba fürdőfalán szembejött a fehér, maximum mentafagyi árnyalatba hajló üvegmozaik, éreztük, hogy eldőlt végre. Akkor még csak annyit tudtunk, hogy nem egyenként kell a kétszer kettes kisbaszokat felragasztgatni. Azt nem, hogy ez nem is feltétlen igaz, és hogy a művelet minden más része tuti szopás.
1. Üvegmozaik alá extra csemperagasztó kell. Drága, de legalább nincs belőle 25 kilósnál kisebb kiszerelés.
2. Vakolatig le kell csiszolni a mészfestéket a falról.
3. Hír érkezik a barátoktól: bár náluk a hangulatfényben nem annyira látszik, de vannak benne rózsaszín(!) kockák is.
Az 5x5-ös színmintán többé-kevésbé így nézett ki |
5. Viszont maradt csemperagasztójuk, mert ők megvették a 25 kilót.
6. Mégis nekiállunk. A teljes konyha ismét
7. A macska megint bestresszel az építkezéstől, ezt éjjel, szagosan adja tudtunkra, az ágyamban.
Pont olyan, mint egy négyszáz kilós gorilla, legalábbis ő is oda ül, ahova akar |
8. Míg én matracot és ágyneműt mosok, ember gyakorlatilag vakon pakolja a falra a lapokat. Igen, a csempe színét borítja a barna csomagolópapír, ha elbasztad, csak akkor látod, mikor már úgyis mindegy. A nyilaknak látszólag semmi jelentőségük.
9. A mellékelt útmutató javasolja, hogy hívjunk kifejezetten üvegmozaikozó szakembert a feladathoz, de szerintünk úgysem tudna olyan szépeket káromkodni, mint emberem.
10. A barna csomagolót csak 48 óra múlva moshatod le a nagy műről. A nem megfelelően megragadt kiskockák ekkor kezdenek egyenként kipotyogni.
Különben szép a hangjuk leeséskor |
12. Kreatív reformokkal végül mind a falon maradnak, ezek után a fugázás már egyszerűbb, mint kenyeret vajazni.
Sunshine Barbie |
Véraláfutás a bal sarokban |
Hollywoodi naplemente |
Fehér ez. Kis kékkel. Zöldben. De csillan. |
18 megjegyzés:
Never forget this:
http://media.titanmagazines.com/filebrowser/barbie-posts/barbie-23-spread-5.jpg
Ismét leestem a székről, röhögés/olvasás közben!
Csak mert teljes mértékben
átérzem a "fájdalmatokat"
-Mi ugyanis pont 11 éve
újítjuk folyamatosan a
parasztházunkat! :)))))
Hű, érezhetően felbosszantottak téged ezek a csempék... :D
Persze, mi attól remekül szórakozunk.
négynapos hematóma... :D
a kis hableány vádliját azóta is próbálom vizualizálni.
Nehéz volt, de megérte. A pillanatragasztós részt ugyan nem értem, de vagyok én egy fogyasztóvédő? Mindenki azzal szíjatja magát, amivel jól esik.
A színleírások überfaszák, lehetne bevezetni a RAL-skálán, vagy hogy hívjákon.
Már csak Piszke barbieazilása van vissza, hogy passzoljon a konyhához.
4 napos hematóma ....... :-D
Legalabb vagni tenyleg nem kellett ;)
A képek alapján én gyöngyháznak nevezném az egészet.
Merész próbálkozás volt, remélem megérte. :)
Nagyon nagy! Ha én minicsmpegyártógyáros lennék, ezt a posztodat elkérném reklámozni :)
(Somogy :) közös pont)
Utoljára a saját "Bénázásomon a Döggel" röhögtem ekkorát ;) (persze utólag) Van, amikor tényleg a végeredmény a lényeg :)
Kedves Birtokoseset! :)
Egy ideje be-benézek hozzád. Üdítően szórakoztató a stílus, amit művelsz!
Most szembesültem a konyhaablak előtti mosogatóddal. Érdeklődök, hogy az ablak nyitása és a csaptelep hogy viszonyulnak egymáshoz?
Üdv:5letlak
@Zsuzsa: nekünk is kinéz még 1-2 ilyen évtized, mielőtt újrakezdjük az egészet :) Idénre épp csak verandatetőt, konyhabútort (szekrények alul), istálló/pajta rendezést, kerítést tervezünk...
@Dominika: a konyha állandó költöztetése jobban bosszant (a csempével végül is nem én szívtam), de ilyenkor legalább kihasználjuk a kültéri főzést bundáskenyérre és egyéb olajos társaira
@MD: nem pillragasztó volt végül, de a kísértés nagy volt. Csak aztán nem fotóztam a ragtapaszos renegát kockákat.
@zsuzsi: ugye, hogy ahhoz képest nem is szívás?
@Borsmenta: még az se igaz, a kockák kb. 60%-a matt. De megérte :)
@Mesenemez: helló, földi :)
@Mona: ne is mondd, még rám is vár még legalább 2 Dög (is)
@Csaba Csuk: felemásan :) A jobb szárny teljesen nyitható és billenthető, a bal a csapig. De miután (a mosogatóval szemben állva) balra van a bejárati ajtó (és egy teljesen nyithatatlan ablak), jobbra meg egy dönthető-nyitható kétszárnyú ablak, emiatt különösebben nem vagyunk boldogtalanok.
Tudod, én azt hiszem, Te hálátlan vagy. Rideg téli estéken, mikor az udvaron-kertben semmi látnivaló, beülsz a konyhába egy bögre forralt borral, és nézed a csempét. Hány féle színt látsz, hogyan helyezkedik el benne a rózsaszín, a lila, a zöldes, a kékes, a... Társas játéknak is kitűnő, ki milyen színt talál még, milyen formában helyezkednek el... Szóval Ti mos nem egyszerűen csempét kaptatok, hanem egy hosszú időre szóló lehetőséget :) Persze nem mindenki érdemli ezt meg... Vannak elégedetlenkedők, akik nem értenek a csempe-olvasáshoz.
@Szücsi: hát hol elégedetlenkedtem én? :) egyébként tényleg tök jó esti szórakozás, mikor sötétben csak egy konkrét lámpa ég, megfelelô szögben elhelyezve, na akkor a legviccesebbek a színek
Na ugye. Csak rájössz az ízére :D
Próbáltatok már kopogni rajta a nap különböző szakaiban? A helyetekben, persze csak és kizárólag télen, kínai evőpálcikák segedelmével addig koppogatnám a kis kockákat, míg összehoznék egy szonátát fugára... :) Sőt egy kamaraszonátát alkotnék... vaaaaaaagy, szigorúan 18-as karika alatt, camera szonátát... ;)Mindez, a megfelelő világítástechnika alkalmazásával, kellemes aláfestés lenne egy szintén kellemes, ámde unalmas, ha egyáltalán nálatok előferdül ilyesmi valaha is ( :D ), télvíz idei estének...
@Gandalf: hangvillának mondjuk használhatnék egy húsvillát. És utána jól lenézhetnék mindenkit, aki csak zongorázni tud, az milyen egyszerű már, egy sorban lévő billentyűkkel :D
Mondhatsz amit akarsz: gyönyörű lett a végeredmény. És a stílusod!
Vinnyogva röhögök:D Viszont szép lett! (nekem meg elment a kedvem az üvegmozaikolástól, pedig nagyon, nagyon...) A négyszáz kilós gorillát meg csókoltatom;)
Megjegyzés küldése