2014. szeptember 10., szerda

Bakterológia

Már megint csuda egy helyen engedtek garázdálkodni.

Még nyelvbotlásból fakadóan sem tudnám magam vasútrajongóként definiálni, de most legalább talán elkezdtem megérteni azokat, akiket ez a szent betegség megtámadott.

Az aprócska falu még apróbb vasútállomása valójában időgép, ahol már a retróhoz is minden túl régi, kivéve a szépen gondozott virágágyásokat – ezekkel molyolni bőven van ideje az épp szolgálatban lévőnek: napi 4-5 pár vonat halad itt el, az emberforgalom nulla és tizenkettő közt változik.

Sorompó a nagyon messzi távolban

Minden, azaz minden manuális: csörlők, emelők, tekerők csakis kézi erővel működtethetők, és kell is hozzá erő. Sorompót (harangozós!) például úgy mozgatsz, hogy tekered a ház előtt a kart (elvileg hússzor, gyakorlatilag figyeld inkább a fehérre festett kis bot és a valamiféle drótok viszonyát), közben pár száz méternyire előreveted a tekinteted meg a hallásod, és szörnyen bízol benne, hogy nem pont most akar az átjárón átslisszanni a sorompókar alatt egy autó.

1882-ből, kézzel tekerendő sorompóemelő

Még mielőtt az Indóház magazin hűséges előfizetői kötelékben támadnának rám, hogy talpfával üssenek agyon, miután felakasztanak a sorompóra, itt szeretném határozottan leszögezni, hogy vasutas barátaink minden lelkesedése ellenére sem bírtam megjegyezni a szakszavakat, mert túlságosan el voltam merülve az ódon mesehangulatban, így hozzáértő leírásokra és feliratokra senki ne számítson. (Na jó, bevallom, közben kíváncsiságból mégis előástam egy vasútépítési szakszótárt, legalább olyan hülye szavak vannak benne, mint a gombahatározóban.)

Előjelző és bejárati jelző, izmos

Nem esernyő, sárga zászló

Vasúti jelzőlámpás

Az emelentyűkhöz tartozó kulcs

Minden a MÁV tulajdona

Az egyre szélesedő vigyorgásomat látva sorra szedték nekem elő a kincseket.

Hivatali nyomda (lila(!) festékkel)

Az a kulcs!!!

Szextelefon, csak rá kell nézni

Klasszik piros pad a váróteremben

Szigorúan szolgálati ügyben jártunk ott

Rend a lelke (45 körül)

Fotózhattam még 59 tájékáról munkavédelmi, balesetelhárítási és versenyhíradót (stencilezett, sok felkiáltójeles, nagyon fontos dokumentumok), ebből esetleg igény szerint majd máskor közzéteszek részleteket.

Ilyesmik

13 megjegyzés:

Hédi írta...

Csodás! Leesett az állam a fotók láttán!

Egérke írta...

Igazán izgalmas kis kirándulás ez! A nagymamám szülőfalujában is kb. ilyen a felhozatal, csak sajnos nem gondozza senki, pedig gyönyörű épület. És szuvenírt kaptál?

Piszke a Birtokról írta...

@Egérke: igen, egy 2003/2004-es menetrendet :)

szilvi könyves írta...

Huh az a nyomdakészlet el lehetett volna csorni :))

Marian Dénes írta...

Gyönyörű, na.

Messzenéző Minyon írta...

Ez gyönyörű! Ott van a falutokban? És tényleg nem múzeum, hanem a valóság? Igazi időutazás! Hányan dolgoznak itt?

Nilüfer írta...

Ilyenek pl. Sz.Sz. B megye számos pontján vannak..ez tényleg csak egy nagyvárosinak új:)

Piszke a Birtokról írta...

@szilvi könyves: hoztam volna szívesen, de szinte széfben őrzik :)))

@MM: dehogy, nálunk még sín sincs :) Egyszerre 1 ember dolgozik (24 órásan), összesen talán hárman vannak. Tök jó múzeumot is lehetne csinálni a relikviákból, de a muzeális berendezések jó része még napi használatban van :D

@Nilüfer: gyerekkoromban hasonló volt egy balatoni kis állomás is, de ennyire belülről még azt sem láthattam, pedig nagy cimborák voltunk a bakter úrral

szilvi könyves írta...

oh a fene a fajtájukat ....mi is a gps koordináta na majd én :D

Hapci írta...

Hát most elképedtem, milyen öreg vagyok... (nem is)
Én még kezeltem is ilyen berendezéseket, igaz, hogy csak tanulási célzattal, meg úttörővasutas koromban, de akkor is... :)
Csodás!

Zita S. Perger írta...

Így múlik el a világ dicsősége, ami valamikor sok felkiáltójeles "fontosság" volt, az mára mosolyogtató jelentéktelenség.
A szextelefon nagyon bejön :)!

Zsuzska írta...

a telefonon harsányan felnyerítettem... köszi

Medora írta...

Tényleg egy időutazás! Köszi a képeket!