Pontosan február első napja óta viszket a tenyerem.
Aznap verőfény,
hétág és meleg zajlott, ám rútúl színtelen és kopár képet
mutatott a kert ahhoz képest, hogy szerintem tavasz volt. Úgyhogy
színterápiás céllal életemben először vettem egy primulát,
amiről számomra most derült ki, hogy ezt hívják kankalinnak
(mondtam én, hogy a virágosokkal nem annyira közeli a viszonyom.
Még.)
Ha jól viselkednek, majd kiültetni se felejtem el őket, hogy jövőre automatikusan nyíljanak
Hiába jött még utána zegernye, engem már nem lehetett megállítani és türelemre inteni, az ablakpárkányon kezdtem a garázdálkodást, aztán az első adandó alkalommal beköltöztettem a palántákat a melegházba (majd után még, ha jól számolom, összesen 3-szor költöztettem vissza őket a házba, váratlan éjszakai fagyok miatt, de mindegy is, dolgoztam én már fölöslegesen sokkal többet ennél sokkal kevésbé fontos ügyekben).
Most meg aztán már
annyira tavasz van, hogy szerintem réges rég mindenhol minden
virágnak színpompállnia kéne, emiatt aztán további csalásokat
követtem el (azaz Kertészetben Vásároltam Virágot).
Kétnyári virágot magról vetni - na annyit nem ér, inkább megveszem
Mindeközben a melegházban (ami automatikus időtorzító rendszerrel van szerelve, a bent töltött 5 percekről sokszor derül ki, hogy valójában egy órák) zöldülnek a sarjak, sarjadnak a zöldek, változó tempóban.
Vaníliavirág: tavaly véletlenül estem vele szerelembe, magról viszont elég lassan nő (nem, nem vagyok türelmetlen)
Törpe és kúszó sarkantyúka: szerintem ezen a pontot totál ugyanúgy néznek ki
Életemben először
virághagymákat is vásároltam. Eskü, hogy eszemben sem volt, sőt,
kifejezetten nem akartam hagymásokkal foglalkozni, okulva abból,
hogy az évek során a kertben random pozicionálással föld alá
került úgy 20-30 tulipánhagyma, aminek következtében
tulipánlotótt is indíthatnék, mert minden évben mindig máshol,
de szinte mindig csak kettő virágosodik meg.
Az Egyik
A vásárolt
hagymákkal nagyon jól bántam (azaz nem feledkeztem el kompletten
róluk, továbbá felismerhető cserepekbe kerültek), már erősen
kilátszanak a földből, a baracksárgának ígért begónia mellett
várok valami kék harangos izékre is, meg a fekete liliomokra.
Miután megtudtam,
hogy az évek óta földön fetrengő, semmiféle lelkesedést nem
mutató szúrós cucc állítólag futórózsa, és csináltam neki
futópályát, azóta boldogan szalad.
Remélem, virágzani is fog
Ez egy másik
maratonista csapat, serleglonc lesz, ha még nagyobb lesz.
Neki még kéne gyártanom egy legalább két méter magas állványt, amin kúszogathat
Az átteleltetett fukszia is éledezik.
És hogy az aktualitásokhoz is kapcsolódjunk: elsőként a császárkorona nyílt.
Új rajongás a
fanyarka, ami azért is különlegesen különleges, mert egy olyan, nem
nyitva lévő kertészetben vettem, ami nem is árult fanyarkát, de
amikor megláttam a mézalmácska táblát amúgy a kék zsálya
mellé beszúrva, megéreztem, hogy a mesebeli kertésszel két
nyelvet beszéltünk ebben a témában, és végül adott nekem
fanyarkát. Kettőt, mert nem volt nála visszajáró.
Háttérben a japán birs, amiről mindig elfeledkezem és minden tavasszal meglepetésként ér a léte
Ez pedig a mai Kerti
Rejtély:
Feladat: találja meg és karikázza be a témát
Ha hibernáltságában
nincs annyi lélekjelenléte, hogy röfögjön egyet, akkor csúnyán
végezte volna az ásó alatt, de szerencsére idejében szólt,
úgyhogy most legalább egy sün van a dedikált bozótosban (lehet,
hogy vannak haverjai is ott, és ő csak eltévedt).
1 megjegyzés:
Kedvet kaptam beszinezni a kertet, idén mondjuk én csak a Lidl növényválasztékábol tudtam szinezni mert ugye jött ez az izé és alig jutok el valahova. :D de szép nagyon éjszakánként álmodozom hogy betörök az Obi virágmag-készletébe és végre a rózsatövekig is eljutok de ez most elég mission impossible.
Megjegyzés küldése