Duzzogás, dekor, döntések

Kezdem a panasszal: elfogyott az utolsó palack bodzaszörpöm is, most számolom a napokat júniusig.

A padlóval viszont jól állunk. A padlózásban járatlanoknak szeretném elmondani, hogy a legnehezebb feladat az egészben a megfelelő soundtrack kiválasztása. Nem mindegy ám, hogy milyen zene szól csiszolás közben, körültekintően kell hangulatot választani színezéshez és olajozáshoz is, érdemes rá időt szánni, na. (Meglehetős piaci potenciál lehet mosogatáshoz, kútfúráshoz, betonozáshoz készített válogatásalbumokban, levédessem az ötletet?) Ehhez képest színekről és technológiákról dönteni szinte semmiség.
Sok esetben egyszerre előny és hátrány is, hogy nem klasszikus parasztház felújításáról van szó: gyakorlatilag korlátlan a játszóterünk, stílus és hangulat kialakításában kevés a kényszerítő körülmény. Bonyolítsuk tovább a képet azzal, hogy ember nagyjából stabilan a visszafogott, már-már minimalistába hajló stílust részesíti előnyben, én meg holdállástól függően hullámvasutazok lélekben a puritán északi, a lezseren rusztikus és a csiricsáré mexikói színvilág között. Ehhez képest nem tudom, hogy csináljuk, de eddig bármi dezájn-döntést hoztunk, az végül mindkettőnknek tetszett, és nem azért, mert most már úgyis mindegy.
Padló kapcsán annyi volt biztos, hogy én mit nem akarok (ami, tessék elhinni, ilyen helyzetekben jelentősen több a semminél): nem akarom, hogy sötét legyen vagy túl sárgás-meleg, és nem akarom, hogy újnak nézzen ki. Emberemnek megvolt a maga elképzelése, viszont meggyőzően demonstrálni sose tudta.
Közben kommentben Lacitól kaptam egy remek linket arról, hogyan lehet viharvertté varázsolni a fát időjárás és évek nélkül, de vagy az én acélgyapotom nem az igazi, vagy az óceán túlpartján alapvetés a száz százalékos ecet, mindenesetre nem lett belőle színezék. Elkeseredésemben főztem egy erős teát és egy erős kávét, majd előszedtem a spájzban kallódó fél üveg, bűnrossz édes vörösbort. Nem öngyilkosságra készültem, kipróbáltam, hogy ezek mennyire színezik a natúr fát. A három közül a tea nyert, láthatóan, de nem durván sötétített, viszont az én el(nem)képzelésemhez képest ez még mindig túl sárgás volt, mindenesetre későbbi felhasználásra és továbbfejlesztésre eltettem az ötletet.
Péntek estére a festékek, lazúrok, olajok és ötletek már totális zűrzavarrá álltak össze az agyamban, tehát úgy döntöttünk, hogy nem kell ezt elkapkodni, aztán szombat reggel bementünk a városi festékboltba, és töprengés nélkül egyszerre ráböktünk a tölgy nevű pácporra.