Elkészült az egyik legrégebben tervezett, legkevésbé látványos, ám igen fontos bútordarab: az ágykeret. Az egész projektben a tervezés tartott a leghosszabb ideig, ami a végeredményt megszemlélve igencsak röhejesen hangzik. Tényleg majdnem két éve agyaltunk olyasmiken, hogy hány lába legyen az ágynak, kell-e alá tároló, szükséges-e perem a könyveknek/telefonoknak, milyen elrendezésbe nem rúgunk bele rendszeresen. Aztán januárban jöttek a matracok és az ágyrácsok, egyelőre simán a padlóra helyezve, és nagyon hamar kiderült, hogy mi még erről a tíz centi magas matracról is képesek vagyunk leesni alvás közben. Arról pedig nem is akarok tudni, mi egyebeket művelhetek még álmomban, amivel az egész matracot és a rácsot is el tudom mozdítani a helyéről. Ezek után beláttuk, hogy nekünk nem nagyon való normális ágy, tehát gyakorlatilag annyi történt, hogy ember szépen meggyalult, lecsiszolt és bepácolt pár gerendát, majd összeállított belőlük egy masszív keretet, ami nem engedi sehova csúszni a matracokat és a rácsokat. Legalábbis elméletben. Ki tudja, mire vagyok képes.
Az egység később szabadon kiegészíthető
7 megjegyzés:
szépek ezek a gerendák. Az nem fura, hogy nem körbejárható?
@NH-né: minél körbejárhatóbb, annál könnyebb leesni róla :D de ha jobban belegondolok, szerintem soha nem is volt körbejárható ágyam
egyébiránt pedig bármikor körbejárhatóvá alakítható. elég csak elhúzni a faltól.
Leesni 70 évesen csak akkor fogsz tudni, ha tudsz még forgolódni... :) Mindenesetre ötletes szerkezet, jó dolog ha van otthon elfekvőben pár gerenda...
Mindenesetre nyugodalmas, lebilincselő éjszakákat Nektek! ;-)
Hááát, saját tapasztalatból mondom, hogy nem a 70 éves kor az a határ, amikor már rohadtul eleged lesz a szinte földről való feltápászkodásból. Sokkal hamarabb eljön az az idő :))
&MM és Nyözö: Tulajdonképpen mi abban bízunk, hogy ha napi szinten edzésben tartjuk magunkat a földről tápászkodással, akkor észrevétlenül kihúzzuk valahogy 70-ig ;)
Én már most sem szeretek ilyen alacsonyan aludni. Nem a felkelés miatt, egyszerűen megszoktam, hogy az ágy magasabban van, és azt hiszem, gyerekkoromban estem le róla utoljára, azóta nem jutott eszembe...:-)
Megjegyzés küldése