Nem szép, de na és?
MM-nél láttam a minap, hogy virágok figyelnek a kefnikben (náluk egész pontosan zsalutéglában, de ha nem építkezési célzattal használjuk az odvas betonkockát, akkor tökmindegy), és erről eszembe jutott, hogy a mi kefnihasznosításainkról valahogy elfelejtődött a beszámoló.
A virágcserépként újjászületés nálunk elsősorban abból fakadt, hogy a föld folyton leomlott a vízóraaknára, és ha már teszünk oda egy randa betonfalat, legalább álcázzuk. Ide kerültek a tavaly féltve előpalántázott vadvirágok (azóta is röhögök magamon), de idén legalább már látszanak, eddig voltak fehérek meg sárgák, idővel valami kéknek meg pirosnak is elő kéne bújnia.
|
Fentről nézve szinte tökéletesen elkaméleonosodott |
Aztán még a verandanövesztés idején (és ugye senki nem fog a következőn meglepődni) ember képes volt a reggelizését eltolni vagy egy órával, mert nehogymá megint csak úgy ölből, tálcáról együnk, mint az állatok, szóval gyorsan összedobott kefnikből meg pallókból és egy szekrényajtóból egy terasz-garnitúrát.
|
Háttérben az ajtókeret, amiből később az egyik emelt ágyás lett |
Azt nem mondom, hogy könnyű volt ide-oda pakolgatni, de néha azért áthelyeztük.
|
Mondjuk annak függvényében, hogy hol nem esett be az eső a tetőn |
Ahogy az látható, a kefnilukak kifejezetten praktikusak, lehet bennük tartani például csavarhúzót, mérőszalagot, madzagot.
|
Beépített világítással, romantikus rongyszőnyeggel |
Hosszú távon az egész csak azért nem volt teljes sikersztori (a nehéz mozdíthatóságon túl), mert a pad lábában folyton levertük a saját lábunkat, a betoncsücsök jobban kilógott, mint a deszka ülőrész.Ma már csak kanapé-alátámasztásnak használunk kefnit a verandán, mert kaptunk egy szinte lábatlan heverőt.
|
Nem mozgatjuk, tehát tökéletes |
Élőlények tekintetében ugyanakkor nem kell növényekre korlátozódnia a fantáziának.
|
Macskagyerek-hálószobának is kifejezetten alkalmas |
Annyi jutott még eszembe, hogy lépcsősen rakva ilyenekben szoktak sziklakertet növeszteni, de akinek vannak további ötletei, ne habozzon megosztani, mert Minyonéknál még rengeteg árva zsalukő vár egy szebb életre.
8 megjegyzés:
Én komposztálót akarok még belőle építeni, majd ha gazdag leszek, és telik még pár darabra. Meg magas ágyást.
Köszi a tippeket, de sem a heverő-, sem az asztalláb nem ragadta meg különösebben a fantáziámat. A macskagyerek-kuckó már inkább :)
Bea, jó ez komposztálónak? Annak nem kell levegőzni?
@MM: ezen én is elgondolkodtam először, de rájöttem, hogy ha függőlegesen rakja, akkor tud szellőzni
mármint hogy oldalra nézzenek a lukak, na
Én úgy gondoltam, hogy nem rakom szorosan egymáshoz, hanem "rácsosan", na értitek, zsalu, hézag, zsalu, hézag, és a következő sorban a hézag fölé tenném a zsalut. Valahogy így... De a készen kapható műanyag komposztálók eléggé zártak, tehát nem tudom mennyire fontos a levegőzés, pláne ha nincs is letakarva.
Bea, szerintem (meg sokan mások szerint is) jobb az, ha levegőzik...
Köll az a levegő a komposztnak! :) Mi a bográcsozóhely körül használjuk ezeket sámlinak, amíg jobb helyük nem lesz...
Bea ennyi zsalukőtök van feleslegben? Mert azért komposztálókeretet ócsóbban is lehet ám csinálnyi... :)
Dehogy van, azért írtam, hogy majd ha gazdag leszek... Óccsó már van :)
Megjegyzés küldése