2012. szeptember 10., hétfő

Pörgés, erősen

És születőben van a cementtestvérség.

Az elmúlt hetekben a pörgés és az időhiány mértéke nem változott, ez a memóriámon meg csomó elmaradásomon is meglátszik, paprikából és paradicsomból viszont egyre több pirul, és őket nagyon nem érdekli, hogy én mennyire érek rá.
Felmentünk hát a veteménybe a británnal erősöket tesztelni, minden bemelegítés nélkül, és „na eeeezt kóstold meg” buzdító szavakkal legeltük a tömény kapszaicint. Sírtunk, de ettük. A britán elég hülye volt ahhoz, hogy minderről megfeledkezve csak kicsivel később a szemét is megdörzsölje, de én inkább egy szót se szóljak, a részletek ecsetelése nélkül csak annyit szeretnék mondani, hogy paprikaszüret környékén a „forró szex” egész új értelmet nyer, sok kézmosás után is. De végül mindenki boldog volt, a britán tudott pont olyan tabascót csinálni, amilyet akart, én meg erőspista nyomán névre szóló paprikakrémet csináltam embernek, olyat, hogy a zománcot is lemarta a tálról, talán mégis univerzális baktérium- és vírusölő tisztítószerként kéne forgalomba helyeznem.
A legjobb méreg
Mivel a sima (nemturbó) paradicsomoknál lehetetlen küldetésnek látszott és látszik a folyamatos mérés, a pontos mennyiség az „ipszilonszor rengeteg”, és még bőven nincs vége. Ezen a ponton ajánlom minden ketchup-rajongó, ketchup-közömbös és ketchup-utáló figyelmébe Mézeskalácsnál ezt itt. Tavalyig felőlem az összes ketchupgyár csődbe mehetett volna, annyira nem ettem ilyesmit, most annyi változott, hogy felőlem még mindig csődbe mehetnek, de azért, mert függő lettem ettől a házi cucctól, érdemes megcsinálni, nagy mennyiségben (nálunk értelemszerűen ez is csípős).
A rohamos eltevést-befőzést olyan konkrét földi okok is indokolják, hogy ha minden igaz, a hétvégén tényleg sor kerül az utolsó fontos kör vakolás-betonozásra a fürdőben és a földárkos konyha-nappaliban, ez pedig azzal jár, hogy három napig a verandán lesz a konyha. (Most jön az is, hogy a szomszédok vigasságára a hálószoba ablakán át fogunk ki-be közlekedni, és most kivételesen nem azért, mert megint bezártuk magunkat - na ja, két év alatt sem vált rutinná, hogy ne hagyjuk kívül a kulcsot a belülről nyithatatlan ajtóban.)
A megrendelendő anyagok listájáról a cementet kihúzhattuk, mert Hobbikertész felajánlotta a saját projektjük után megmaradt mennyiséget, amit az ötéves Süni eleinte nem teljesen szívesen adott át nekünk, de az anyukája meggyőzte, hogy ezáltal az ő kocsibeállójuk és a mi konyhánk cementtestvérek lesznek, amely - idézem - "olyan kapocs, melyet ember szét nem választhat, kivéve ha vésőgépe van".
Úgyhogy péntektől rajtunk kívül a betonkeverő is pörög.

17 megjegyzés:

Juhmeli írta...

Piszke! Bearanyoztad a hetemet és kellemes emlékeket ébresztettél bennem. Már most fáj az arcom a vigyorgástól és érzem, hogy eltart még pár napig. "Forró" szexben nekünk is volt részünk, felejthetetlen élmény.:) Köszi az emlékeztetőt!

További jó (sok) munkát kívánok!

Piszke a Birtokról írta...

@Juhmeli: na, még a végén akaratunkon kívül divatba hozzuk :D de ismétlem: csak saját felelősségre :D

Szilvai írta...

Életem legjobb paradicsomszósza/ketchup-a?e? akkor sikerült, amikor apósom behozta a maradékokat a kertjéből. Volt benne apró sárgarépa, fehérrépa, paradicsom, pirospaprika, vettem hozzá ezt-azt, és megfőztem. Soha nem tudtam reprodukálni!

Mézeskalács írta...

Ó, de nagyon örülök, hogy bejött Nektek a ketchup. Már nálunk is a kamara polcon figyel az idei adag:) Kitartást a maratoni betonozáshoz!:)

Mézeskalács írta...

Akarom mondani kamra polcon:)))

Piszke a Birtokról írta...

@Szilvai: hát ha répa is, meg miegyebek, akkor az szerintem inkább szósz, mint ketchup, persze mit tudok én a ketchupokról?! :) ha eljutok idén a paradicsomlé-főzéshez is, abban mondjuk zeller lesz, a többit még nem tudom.

@Mézeskalács: szép régiesen jobb az úgy, hogy "kamara" :)ketchup legalább mégy egy adag lesz idén (4 kiló paradicsomot bír el a legnagyobb fazekam), a gyümölcsből bőven futja.

tms írta...

lehet chilis csokit is gyártani ;)

Piszke a Birtokról írta...

@tms: ja, csak a csokibokrunk elég csupasz idén :D

Hobbikertész írta...

Az adakozás oka:
A cement idén jobban termett nálunk, mint a paradicsom.
Mondjuk, kaptam némi útmutatást, hogy a cement az, amit szárazon kell tartani, nem pedig a paradicsom földje. :)

Messzenéző Minyon írta...

Hú, én annyira nem bírom a csípőset, hogy rosszul lettem már a kóstolástól, a szembe dörzsöléstől még rosszabbul, na de a csípős szex ... na attól csak igazán!

Piszke a Birtokról írta...

@Hobbikertész: miért nem mondtad az okoskodónak, hogy te egyből aszalt paradicsomot termesztesz? ;)

@MM: na jó, igazán röhögni mi is csak utána tudtunk rajta :D

Névtelen írta...

Rendszeresen olvasom, mert tetszik a blogod.

Piszke a Birtokról írta...

@Névtelen: köszönöm, kedves egészségedre :)

emiGrants írta...

Kedves Piszke! Egész véletlenül találtam rá a blogodra és ezzel el is ment a mai napom. Muszáj volt elolvasni mindent 2006-tól mostanáig. Most kb. fél kettõ van, így rövidre fogom a mondandómat, mert már leesõben vagyok a székrõl álmosságból kifolyólag. Régen röhögtem ennyit és ilyen felszabadultan. Szerintem Téged kellene felírni depresszió ellen, jól müködnél!! :-)
Mi is építkeztünk, majdnem 10 évig, mert az elsõ 8 évben még Angliában éltünk és csak nyáron értünk rá, így nagyon át tudtam érezni a sok káoszt, koszt és problémát. Most már végleg itthon vagyunk és imádjuk. Mi Nógrádban vagyunk, Ti gondolom valahol délen. Minden jót és további kitartást!

Grant Júlia

Piszke a Birtokról írta...

@emiGrants: bocsánat, hogy ilyen hosszú éjszakát okoztam, de azért örülök, hogy itt ragadtál :)(igen Somogy)

emiGrants írta...

Nekem valamikor volt Somogyban egy jó barátnõm, akinek szintén angol férje volt, mint nekem és õk éltek egy falatnyi kis zsákfaluban, ha jól emlékszem Somogydöröcskének hívták. Az még az átkosban volt, de attól függetlenül totál jól érezték magukat. Azután kénytelenek voltak visszamenni Angliába, de nyugdíjba megint hazajöttek. Most valahol Pécs és Villány között élnek két szép parasztházban, sok földdel meg terménnyel. Azaz, hogy csak egy házban élnek a másik az egy olyan backpackers’ hostel meg a WWOOF-erek tanyája.
Hogy sikerült a betonozás? Vagy inkább ne kérdezzem? Már nagyon várom következõ posztodat!

Piszke a Birtokról írta...

@emiGrants: most már több hordányi fóka pörög az orromon, de fejben készül a poszt, jön hamarosan :) Somogydöröcske, húúú, az egy érdekes hely, majd talán egyszer arról is írok....