2012. szeptember 1., szombat

Kerge

A birkákon is túl.

Az elmúlt héten épp csak orrán labdát pörgető fókát nem pörgettem az orromon, maradjunk annyiban, hogy ezt az augusztust pörgősnek nevezni az évszázad bagatellizálása lenne, talán két könyv terjedelemben el tudnék mesélni mindent, de nem fogom. A tanulmányi kirándulást viszont muszáj.
Emberem munkaállomásán bővült ugyanis az állatkert, és magánszorgalomból bejelentkeztünk látogatásnak álcázott továbbképzésre a kecskék meg rackák származási helyére, ami egy pont ugyanannyira magántanya, mint a Birtok, csak még meseszerűbb környezetben.
Vártoronynak látszó templomtoronnyal, most épp kiszáradt, de általában bőven csörgedező patakkal, békebeli, kikocsizós, kápolnában végződő fasorral, vadászok és vizslák lakta kúriával, tökéletes dekorfelhőkkel és giccses naplementékkel, szóval nem hétköznapi. Ahogy a tulajok sem, de leginkább az állatok nem.
Már az elején gyanús volt, hogy a két kutya csak plüssjáték, lemerült elemmel, mert ennyire nyugodt terrierekkel még soha nem találkoztam. De aztán megérkezett a ház asszonya, és egyből érthetővé vált, hogy mitől (kitől) ilyen laza a teljes, főként szabadon tartott állatsereglet. Mert ahol minden állatkának egyenként, név szerint kívánnak jó éjszakát, homlokcsókkal és simogatással, ott semmi meglepő nincs abban, hogy a juhok csapatostul kísérnek minket sétálni, a kecskék automatikusan megfelelő időben és megfelelő sorrendben vonulnak be a fejéshez, és hogy a magát kicsit kecskének tartó, három és fél hónapos óriás kisboci is több mint közvetlen.
A bikaborjú először csak nyálba fojtással és érdes nyelv általi agyoncsiklandozással próbálkozott, később a könyökömnél fogva igyekezett felszippantani
A kecskék első dolga volt lelegelni a gombokat az ingemről, de udvariasan tették
Klasszikus megrettent birka, hagyományos trapéztartásban, rasztásan rackásan sok szőrrel és csavart szarvval
Madártanya
Igazi rajzfilmállatok
A legboldogabbak is képesek ijedt arccal bámulni
Pajta, padlás, bála, napcsík – falusi romantika kipipálva
Szóval láttunk magunk előtt egy igen valószínű jövőképet, mert az elég biztosnak tűnik, hogy ha hozzánk valaha bármilyen jószágok kerülnek, azok hasonlóképp kényeztetve lesznek, tán még esti mesét is olvasunk nekik. És ha ez nem is holnap lesz, azért erősen megnyugodtunk, hogy állattartási elképzelésekben sem egyedül vagyunk hülyék.

11 megjegyzés:

bodzazsuzsa írta...

Persze, hogy nem vagytok egyedül, vagyunk még jópáran:)))
Elárulhatod, hol voltatok állatnézőbe'?

Edit írta...

Csuda édik az állatok.
Más: ha érdekel egy érdekes kukorica, nézd meg a blogomban a bejegyzést Áginak, épp az utolsó, mert leszüreteltem az eperkukoricát, és küldök most mindenkinek szívesen magokat. Van jó sok.

Juhmeli írta...

Az ilyen képektől én is mindig beindulok, de valószínűleg csak tyúkokig fogok eljutni. Egyszer. Pedig jól jönne egy környezetbarát bozótvágó.

Barbi írta...

Szia!

Gyerekkoromban mi is így csináltuk, minden állatnak (50 nyúl, 4 kecske, 1 birka, 1 japán kakaska, 2 macska, 3 kutya) neve volt és persze én nem engedtem egy nyulat sem levágni. Így apukám titokban tüntetett el időnként 1-1 süldőt...
Ma már azt mondom, vagy kedvencként tartanám az állatokat, de akkor nem várok el tőlük termelést, vagy tojásért, tejért, húsért és akkor nem 'szeretek' beléjük, mert aztán mi lesz, ha a szép kis bikaborjút már le kell vágni, vagy eladni a kisbárányt, kiskecskét, stb. Simogatni elég a kutya, macska, esetleg ló vagy szamár, ezeket kiöregedésük után csak nyugdíjaznám, jól megérdemelt pihenésüket tölthetnék a ház körül (mint dr. Doolittle a nyugdíjas lóegylettel).

sniki írta...

Kedves Britokos Eset!

Tudnátok nekem egy e-mail címet küldeni az n.sereg@hvg.hu címre?
Nagyon köszönöm!
Sereg Niki

Alexandra írta...

Ea utolsó kommentet lájkolom :D

Piszke a Birtokról írta...

@Alexandra: Te nagyon rutinos róka vagy, bennem nem ébredt semmiféle gyanú, azt hittem, a kecskésekhez akarnak kontaktot :)

Mátrai, a paréj írta...

Ó, hát mit látok, mit látok? Látom itten az állatainkat. Nem ér a nevem, káposztaja... Ó, hát miért nem elébb szóltál Birtokos, hogy itten orvtámadás folyik, állatainknak idegen fényképezőgéppel történő delejezése. Ó, micsoda szkandall!
Most szójjak be? Városi olvasóid úgy sem értenék ezt tőrölmetszett Belső-Somogy-i humoreresztvényt, mely még ott, nálatok Külső-Somogyban is, pirulásra adna okot, pedig ti már közeledtek a valóság betyártetemekkel szegélyezett útján az igazsághoz.:-)
Ámeny.

Piszke a Birtokról írta...

@Mátrai (paréj nélkül:D): és ha még azt is tudnád, milyen elszántan kellett védelmeznem birkák és humánok személyiségi jogait, minden erőmet megfeszítve inkognitóban tartva mindenkit, különben a képek alapján tömegesen mentek volna állatsimogatóba hozzátok :)

Mátrai, a paréj írta...

Dejszen lehetne is gyönni, cváj ejró/simmogatás.Ha gondullod, 10% jutalék minden második után, na csak a korrektség végett. Merhát ugye szép-szép az ökollógija, de mint tudjuk, a Krisztus koporsóját se ingyér felvigyázták annó.Vagy senem? Apropó,
Esetleg tunnánk kacsintós Krisztus képet is intéztetni nagytétellben, ugyanitt.

Piszke a Birtokról írta...

@Mátrai: "kacsintós Krisztust kékpalástos gipsz Máriára cserélek" jeligére a szerkesztőség intézheti a párosujjúak páros eurós szervezett szőrborzolását is ;)