Emberekkel és autókkal mindig csak a baj van.
Megcsinálták elvileg múltkor a Dívát, de sok apróság mellett nem néztek rá a feszültségszabályozóra se, meg a fűtésre se. Az elsőnek az lett a következménye, hogy sorra égtek ki a fényszórók, de legalább kiderült, hogy nincs is foglalat az izzókhoz, úgy van összeheggesztve a cucc. Aztán egyszercsak meguntuk a kilométeróra hangos pörgését, úgyhogy ember azt egy mozdulattal kiiktatta, de sajnos a műszerfalat kicsit slendriánul helyezte vissza, így az út egy bizonyos szakaszán egyszerre próbált vezetni, és az ölébe esett műszerfalat visszaapplikálni a helyére. És akkor jött az, hogy meg kéne nézni azt a fűtéscsapot, mégiscsak tél van. Megnézte, kiesztergálta a rozsdás vasdarabot, valamit varázsolt vele, és voilá, lett fűtés, és csak kicsit csöpögött belőle a szutymák egy darabig. Mert később már ömlött. Konzultált hát mindenféle szakértőnek látszó lénnyel, aminek az lett a vége, hogy ma a szita ködben ellovagolt elmotorozott a szakboltba, és újra kitört rajta a vásárlási láz, és kénytelen voltam utána szigorúan nézni és komolyan elbeszélgetni vele az anyagi romlásba taszajtásunkról meg a jövönkről és a felelősségteljes gondolkodásról, mert az mégse járja, hogy egy baszomkáért meg két bizbaszért csak úgy mellényzsebből kifizessen 250 forintot. A megkérdezésem nélkül. Hát mit gondol, lopom én a pénzt?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése