2011. május 16., hétfő

Ki a házból

Eredetileg csak az egereket akartuk kiebrudalni, végül mégis úgy nézett ki az egész, mintha mi költöznénk.

Ott untam meg végképp a dolgot, mikor azt láttam, hogy a függőleges sima falon is vígan szaladgálnak föl-le. Pedig már azt se tartottam normálisnak, hogy minden rághatót műanyag dobozokban tárolunk, és az se dobott fel igazán, hogy az egérfogás közös családi programmá alakult. Igen, eljött az az állapot, mikor pontos célzás után nekünk kellett a megfelelő helyen a konyhapultra hajítani a cicát, hogy legyen esélye a sikerre. Az amúgy is keskeny spájzban pedig már járni sem lehetett, mert igyekeztünk mindent úgy elhelyezni, hogy a kis vörös könnyen hozzáférjen az egérlyukakhoz.
De az egér elleni küzdelem mit sem ér, ha mindig marad egérút, úgyhogy nekiveselkedtünk a határok lezárásának.
Először is az utolsó müzliig kihordtunk mindent a verandára, így zavaró körülmények nélkül szemlélhettük meg, hogy nem néhány egérlyukról, hanem egész lakóparkokról beszélünk.

Sok bejárattal és saját spájzzal rendelkező apartman nagycsaládos egereknek is kiadó


A hűtő mögött például a Börzsönnyel vetekedő méretű hegy volt vályogból. Nagymamától is megkaptuk azt a tanácsot, hogy becementezés előtt törött üvegdarabokkal is béleljük ki a lukakat, de miután emberem olyan fészkeket vájt ki a falból, amik teli voltak üvegcserepekkel, úgy ítéltük, hogy mégsem annyira hatékony trükk ez.
A „befoltozunk néhány lukat” projektből persze egész napos esemény lett, ember helyenként a födémet is újradeszkázta, a britán szomszéd dinamitot és füstbombát ajánlgatott, én meg közben mint egy kényszeres mosómedve, egész nap pancsoltam portalanítás és egérnyom-mentesítés céljából, a veranda meg úgy nézett ki, mint egy igen rendezetlen, ám sok kincset rejtő piac.
Este fél 10 körül nagyjából kész is lettünk, a kezemre pikkelyek nőttek, de minden szép és tiszta és járható volt a spájzban, a macs meg is volt kicsit sértve, hogy tönkretettük a kedvenc játszóterét. És akkor meghallottuk a rágást. Először a hűtő mögül. Aztán a fejünk fölött. A biztonság kedvéért éjszakára újra bevetettük a ragasztót. Reggelre három egér volt a termés, ebből egyet a besettenkedő cica is elfogott, aztán nem értette, miért nem esik le a szájáról, de nem kell aggódni, az egéren kívül már mindenki jól van.
Elmondhatatlanul remélem, hogy ezek hárman csak az utóvéd eltévedt harcosai voltak, különben az újrafalazást is meg kell fontolni.

17 megjegyzés:

Messzenéző Minyon írta...

Én is idáig úgy tudtam, hogy az üvegcserepes megoldás jó, akkor ezek szerint mégsem?? :(
Nálunk a pincében szaporodtak el a dögök. Gazdaboltban lehet kapni kénpatront, azt dugott a fészkükbe a párom, de akkor egy napig nem lehetett bemennünk a pincébe. A lakásban levő spájzban ez nem biztos, hogy szerencsés megoldás.

Névtelen írta...

Szia Piszke! Kicsit ingerültebbnek éreztem a válaszodat. A kamra túloldalán mi van?
A szüleimnél a terménytárolónál voltak egerek. Módszereik:
1. Kb. 80 cm magasan betonnal volt a fal alja körben felvakolva.
2.Ha mégis kifurt az egér, akkor bekenték az egérlyukat körbe zsirral. (Ha összekeni a bundáját, akkor az élősködők megtelepednek benne és az elpusztitja. Nem tudja a bundáját úgy tisztitani mint a macska, vagy kutya.)
3.Még több macska (kettő volt minimum) és diétás koszton tartva: ha húst akar, akkor fogjon magának!
Most, hogy a bátyám megörökölte, ő valahogy gázzal irtja őket. Megpróbálom megkérdezni a részleteket.

Piszke a Birtokról írta...

@Laci: bocs, ha így érződött, nem voltam ingerült :)
A kamra két oldala külső falon van, egy pedig az utcai szoba felé, de ott vastag a fal, nem onnan lukasztanak, hanem inkább a külső fal felől, ami valószínűleg egy későbbi beépítés és tégla. Úgyhogy ha más nem működik, akkor tényleg az lesz, hogy ez a külső fal kintről és bentről is komoly megerősítést kap.

Névtelen írta...

Téglafal és tapasztva van!(?) Beljebb nem költöztek lakóparkilag? Laci

Piszke a Birtokról írta...

@Laci: szerencsére úgy tűnik, nem, de majd kiderül, ha az utcai szoba rendberakásának is nekilátunk. Mondjuk az a szoba nyilván nem olyan vonzó egérszemszögből, mint a kajával teli spájz.

tms írta...

törpetigris most hol fog vadászni? :)

Juhmeli írta...

Együttérzek egérügyben, bár megoldást nem tudok rá. A régi lakásban nekünk is voltak egereink. A gipszkartonborítás mögött laktak. Meg a dobogóra emelt konyha alatt. Ferivel azon röhögtünk esténként, hogy iskolájuk, koditermük, és kaszinójuk is van. Volt egy kitartó, akit sokáig nem tudtunk megfogni, vele karácsonyoztunk, ő volt Los Furfangos. Esténként mindig ugyanazzal a mutatvánnyal örvendeztetett meg minket. Számítógépzsinóron fel az íróasztalra, szöszmötölt egy darabig a papírok között, hátha ott felejtettem egy kis csokit, onnan rávetődött a Yukka levelére, azon hinta előre-hátra, előre-hátra, levél elenged, ráesik a kis szekrényre, amin a növény állt, onnan pedig leugrott és eltűnt a kartonborítás alatt. Mi pedig esti rendszerességgel néztük az ágyból villanyoltás előtt. Aztán ő is besétált az undorító ragasztóba, egy fél kocka tortabevonóért.

ember írta...

igen, itt a téglafalak is tapasztva vannak. a falak kötőanyaga akkoriban nem malter, hanem sár volt. ezért is könnyű errefelé a bontott téglát újrahasznosítani, mert könnyebb bontani, illetve pucolni, mint a habarcsvakolatosat :D

Alexandra írta...

Ezen a bejegyzésen olyan jót nevettem! :D
Oké, tudom, hogy onnan nézve annyira nem vicces :)
Egerünk nekünk is van és időnként halljuk, ahogy kopognak a lábai a fejünk felett a födémben (faszerkezetes ház). Egyszer pedig az ülőgarnitúra alatt is találtam egyet, ami beleragadt a csótányoknak kitett ragasztós papírba. (Bizony, vannak csótányaink - Ausztráliában csak az új házakban nincsenek, de oda is hamar beköltöznek. Undorítóak).

ingyom bingyom írta...

Hajrá! Átérzem!
Ja és szurkolok!
Persze nektek, meg a macseknak nem az egérkompániának!
Üdv. Mariann!

Szilvai írta...

Nem tudom mennyire használható ötlet, én acélgyapjúval tömtem ki minden helyet, ahol szerintem bejöhetnek.

Nyözö írta...

Na a télen nálunk is be- bejárt kosztolni a kis dög, de hihetetlen mennyire rafináltan kerülte el a csapdákat.... Ugyan nem egér, hanem vakond, de kötelező megnézni kis lazításképpen:
http://parkocka.hu/szecso/csapda/
illetve a folytatást:
http://napirajz.hu/archives/2010/04/28/LONCS_KOZBEN/

Piszke a Birtokról írta...

@Nyözö: vakondosból a Löncs közbenen kívül még ez a másik kedvencem: http://napirajz.hu/archives/2006/11/22/SZIAMI/

Nyözö írta...

Igen, igen a sziámi vakond is kötelező darab! :) Valahogy sejtettem, hogy ismered a napirajzot. :)

Piszke a Birtokról írta...

@Nyözö: mi az hogy! oldalt a linkjeim között az első helyen szerepel :) Közben meg eszembe jutott ám a kedvenc egeres is, Sanyika és tuputupu-kefkef, ha ez így mond valamit :D (kulcsszó: Csalogatónak)

Nyözö írta...

Afene, tényleg... Látszik, hogy nem látom a szövegalapút. Talán ez a rózsaszín talicska immunissá tesz a grafitra? :) Pedig én is szeretek fotózni, és van is otthon hívótankom, ha esetleg érdekel... Na jó, nem offolok és asszociálok...
A mi egerünk úgy tűnik elköltözött, lehet csak túl unalmas csapdákat állítottam, és elment másfelé keresni a kihívásokat?
Mert pl. a levágott végű műanyagpalack, amit a konyhapult szélére tettem kilógva a végébe kicsi csalit téve hogy amikor beszalad érte, szépen leessen a pultról egyenest a csapdavödörbe az nem fogott ki rajta... :) A ragasztót elkerülte (cserébe megfolyt a ragacs, és jól összekent mindent), az egérfogóról óvatosan lepiszkálta a sajtot, stb.
Ha esetleg visszagyünne és küldök GPS koordinátát átdobnátok a macskát kölcsönbe? :)

Piszke a Birtokról írta...

ó, persze, már be is indítottuk a rent-a-cat szolgáltatást, britán is rendszeresen kölcsönkéri (fenét, félig nála lakik), mert ő meg vakondokkal áll állandó harcban