2013. október 8., kedd

Határozott gomba

A tudomány mellém állt. 

Sok párkapcsolat bukik meg azon, ha az egyik fél rendszeresen mindenféle gombákat hurcol haza. Kivéve, ha a másik fél még örül is annak, hogy megfertőzik. Mert ugye ki tudna ellenállni például egy ilyen mesekönyvi tündérparaplé-lénynek?

Anyukám tök komolyan megkérdezte, mivel festettem rá a fehér pöttyöket

Ember több év tervezés után tavasszal elment végre gombaakadémiára, amivel még gombaedzőtáborok is együtt járnak, meg persze egyéni terepgyakorlatok az erdőben. Teljesen rákattant a témára, és nem nagyon kellett rábeszélnie, hogy vele tartsak a túrákon, dacára annak, hogy én nem eszem gombát (de emiatt ideális kontrollcsoport vagyok), és az autókat sem tudom megkülönböztetni egymástól, ami valószínűvé tette, hogy a gombázás nem az én sportom. Viszont kiderült, hogy az övénél jobb a beépített gombadetektorom, és az első komolyabb zsákmányok után hamar elhatalmasodott rajtam is a vadászösztön, így a kutyával hármasban indokolatlanul sok időt töltöttünk mostanában mindenféle erdőkben. Több hónap rendszeres edzés után pedig már két gombát teljesen biztosan felismerek.

Vagy preparátum lesz belőle, vagy reggeli

De alapvetően azért mégis a nevezéktan csábította el a hobbinyelvész agyamat.
Ha mesekönyvet írnék, a szereplők elnevezéséhez elég lenne bárhol felütnöm a határozót, és máris tolonghatnának az olyan karakterek, mint Rozsdásszárú Fülőke, Változékony Tinóru, Borostás Tapló, Lucfenyvesi Rizike, Borzas Susulyka és Málnavörös Kutyaszömörcsög – ilyen társaságba simán belefér a nagyapám által oly sűrűn emlegetett Bujavala gomba is.
Amúgy szerintem a gomba az több szempontból logikátlan létforma, mind keletkezését és létezését, mind rendszertani besorolásait és elnevezéseit illetően, továbbá veszett interraciális elméletekre adhatnak okot olyasmi fajok, mint teszem azt a Sündisznó-őzláb. Mondjuk legalább az biztos, hogy aki olyan férfira vágyik, aki hat és fél árnyalatnál többet felismer, a barack szerinte is lehet szín, és még azt is tudja, mi az a halványibolyás vagy cinóber, az mikológusok között keresgéljen társat.

Villantott fodros bugyogó gomba. Szerintem.

Na szóval, nyelvi és logikai érzékenységem okán az a rutin alakult ki, hogy jó hangosan borzasztóan megörülök minden leletnek, majd tökéletesen figyelmen kívül hagyva a tudományt, a valódinál szerintem ésszerűbb és plasztikusabb nevekkel illetem a találatokat; csuportól a szirszartelepen át a totyizselén keresztül a metszett falloszig, különösen büszke vagyok a Niki Lauda gombára, el lehet képzelni, hogy néz ki a kalapja. Mindezek tetejébe még azután se voltam hajlandó bizonyos fajokat rendesen hívni, miután megtanultam az igazi nevüket, mert ki van zárva, hogy dupla kicsinyítő képzővel becézgessek mondjuk egy nagy, ronda és büdös gombát. Még ha kicsi és kedves, akkor se. Idegesítően makacs tudok lenni ilyen kérdésekben.

Az őz-szarvas problematika a gombákhoz is beteszi a lábát, ez elvileg szarvasagancs

A vizsgához közelítve ember már kezdett is kicsit aggódni amiatt, hogy a badargombás hülyeségem ráragad, és majd ilyen népi-pórias-asszociatív vonalon felel a gombákból, de nem engedtem az igazamból. Indoklásul többek közt Gyuribát hoztam fel, aki csibegombának hívja a szegfűgombát, és a mérgezőnek nyilvánított gomba az ő szótárában a „nagyon erős” jelzőt viseli. És akkor még elő se hoztam érvként a nyelv állandóan változó mivoltát.
Csak hogy nyugta legyen tőlem, furfangosan azt javasolta, hogy nyújtsak be óvást a mikológusoknak, legalább a vizsgáig ne neki osszam az igét és mellékneveket. Akkor még sejtése sem volt arról, hogy a csel visszafelé is elsülhet: múlt héten bevallotta, hogy a legfőbb szakgomberek szerint is problémás a nem egységes nevezéktan, tehát új névlista kéne, és bárki tehet a nevekre ajánlásokat.
Ritkán ismerik el hivatalosan, hogy a hülyeségeimnek van létjogosultságuk, úgyhogy most dagadok a büszkeségtől, mint a szélesszájú pöfeteg.

18 megjegyzés:

ember írta...

És ne feledkezzünk meg arról a nem elhanyagolandó, mindent megalapozó momentumról sem, hogy az óvodában a legelső képen szereplő fehér pettyes, piros kalapú gomba volt a jelem.

Zsuzsa írta...

Villantott fodros bugyogó gomba-na itt már a szék alól olvasom tovább
(leestem a röhögéstől)!!!
:D :D :D

Borcsa írta...

Basszus, Piszke, nem olvashatlak addig, amíg a gyerekek fel nem nőnek, mert ha ébren vannak, belemásznak a laptopba, ha meg alszanak, felébrednek a röhögésre (próbálom visszafojtani, fejem, akár a Lila Pereszke).

Tarhonya Kártevő írta...

Saját fotók? Jól látom?

Tamas Balogh-Walder írta...

hm, megéheztem egy kis rántott pöffetegre! :D

Piszke a Birtokról írta...

@Zsuzsa és Borcsa: bocs, nem akartam :)
@TK: jól, jól, más gombájával nem ékeskedünk.
@Tamás: még nincs, de kb. 2-3 hét

Dominika írta...

Már csak Főkutyát kellene szarvasgombászatra idomítani, és akkor határ a csillagos ég*.
Ami pedig ember-ed gondolatmenetét illeti, nekem most valahol a NASA-nál kellene Napkutatással** foglalkoznom.

*milyen szépen átvezettem...
**Persze ma is ezt csinálom, csak kicsiben, mert folyton azt kérdezem, Már megint este van? Hát, hova lett ez a nap is???

florentine írta...

Hogy én ezen mennyit nevettem!

Maya írta...

Fetrengek:DDD
Zseniálisak vagytok.

Marian Dénes írta...

A gomba bizonyíték arra, hogy az Univerzum által produkált létformákban bármi, hangsúlyozom: bármi, előfordulhat. No persze a gombáknak meg mi vagyunk furcsák és abszurdok.
Megjegyzem: nekem is.
Akkor én most lehet, hogy gomba vagyok?
Nőm állandóan szakért és szerinte csak néha vagyok gomba. Olyankor mérges vagyok.

Sándorné Szűcs írta...

Ezzel a névadással az a baj, hogy egy idő után már az ember elfelejti az igazi nevét a dolgoknak. Nálunk van "hagyiga", "piszka", "golyózó"... Időnként erősen kell gondolkodnunk, ha idegennek mesélünk valamit, nehogy saját elnevezésünkkel illessünk néhány tárgyat :D Szegény Férjed egy idő múlva úgyis az Általad adott neveken hívja majd a gombákat :DD Amik egyébként szerintem is sokkal kifejezőbbek!

Szücsi

Mr. Pickles írta...

Nagyon szép képek, nekem is be kéne neveznem egy ilyen gomba suliba.

Zsuzska írta...

"Anyukám tök komolyan megkérdezte, mivel festettem rá a fehér pöttyöket" Ebböl is látszik, hogy nagyon jó fej Anyukád van, aki töretlenül hisz a lánya képességeiben (és mindent, ismétlem, MINDENT el tud róla képzelni)! Puszilom ismeretelenül is!

Piszke a Birtokról írta...

@Szücsi: a házi használatú szavak külvilágba szivárgása az egyik kedvenc nyelvi folyamatom :)
@Mr. Pickles: kérdezd embert, de mostantól már sokkal macerásabb a hivatalos része..
@Zsuzska: az én anyám minden szempontból besorolhatatlan kategória :D gratulálok a visszaolvasási kitartásodhoz

Hapci írta...

Engem az is izgat, hogy melyik az a két gomba, amit Teljesen Biztosan felismersz.
A képek alapján lenne tippem, de nem kockáztatok (gombászat témakörben meg főleg nem) :)

Piszke a Birtokról írta...

@Hapci: az óriás pöfeteget és a nagy őzlábat, úgyhogy jó, hogy nem a képekből következtettél :)

Dominika írta...

Vajh' mi lehet a helyzet mostanában a Birtokon??? Csak történik valami érdekes...

Piszke a Birtokról írta...

@Dominika: történik rengetegség, már csak az íráshoz kéne eljutni, de látszik a fény az idôalagút végén ;)