Akkor jöttem rá, hogy az időm minden bizonnyal aránytalanul jelentős részét töltöm vadonban és állatok között, amikor az unokahúgomat fotózva kellett vagy három perc, míg leesett, hogy nyugodtan közelebb mehetek hozzá a géppel, mert nem fog megijedni és elszaladni...
2016. november 21., hétfő
A szocializációmról
A vidéki élet nyomot hagy az ember lányán.
Akkor jöttem rá, hogy az időm minden bizonnyal aránytalanul jelentős részét töltöm vadonban és állatok között, amikor az unokahúgomat fotózva kellett vagy három perc, míg leesett, hogy nyugodtan közelebb mehetek hozzá a géppel, mert nem fog megijedni és elszaladni...
Akkor jöttem rá, hogy az időm minden bizonnyal aránytalanul jelentős részét töltöm vadonban és állatok között, amikor az unokahúgomat fotózva kellett vagy három perc, míg leesett, hogy nyugodtan közelebb mehetek hozzá a géppel, mert nem fog megijedni és elszaladni...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
6 megjegyzés:
Ezzel kellemes perceket szereztél.
Legtöbbször elég is ennyi egy jóízű vigyorhoz:)))
:D :D :D
:D
Viszont ugyanúgy a fűben kell guggolnod hozzá.
@Dominika: igen, a környezet zavart meg, lakásban nem voltam vele soha tartózkodó :D
Végre poszt de mi van a rackákkal az állatkákkal? Vagy végre hallgattál rám, hogy blogot ( filmet zenét ) igy karácsony közeledtével lehet cukiasitani és szépiteni. :D meleg öleléssel KSZ
Megjegyzés küldése