3: Betlehembe értek

Helyi értelmezés szerint.

Tényleg rendes falu a mienk, minden decemberben van a játszótéren szép nagy karácsonyfa, díszes óriás adventi koszorú a homokozóban, és persze a Betlehem is időben megépül, ráadásul karácsonyi műsor is kerekedik mindig, szóval a lelkesedésre és a hangulatra nincs panasz.

A Betlehem azonban évről évre felvet néhány, egyre gyötrőbb és mindig megválaszolatlan kérdést. Például mi lehet valójában az az egyre furcsább kinézetű jószág, ami a legjóindulatúbb fantáziával is legfeljebb komondorba öltött dakszlifoxinak látszik? Meg hogy hát értjük, hogy kicsi falu ez, ráadásul a térképen is alig van rajta, és szegény ember meg vízzel főz, de ha egy napkeleti bölcs már ideért, hol tévedt el a maradék kettő? Hogy viszonyul a szaloncukor az arany/tömjén/mirha trióhoz? Minden részlete kincsesbánya, én mondom.

Az idén újdonságként felkerült (és ezzel a Betlehemnek kissé akváriumos jelleget kölcsönző) védőháló kapcsán joggal tolakodhatnak elő olyan további kérdések, hogy ki akarhat kisjézust lopni, esetleg másként kiszökne-e az azonosítatlan molyrágta plüsslény, netán ették-e már meg valaha kóbor kecskék a szalmát a ded alól. 

Természetesen az a lehetőség semmi körülmények között fel sem merülhet magyarázatként, hogy esetleg térfigyelő kamerák rögzítették két éve, mikor a járni épp csak kezdő és szörnyen elfáradt unokahúgom négykézláb beesett, majd ráaludt a jászolra…