2011. február 3., csütörtök

Kutyák és szenvedélybetegségek

Biodiverzitás tekintetében a Birtok és környéke kissé elmarad még Noé bárkájától, de panaszra nincs okom.

Először legyen szó a kutyákról, köztük is először a talált Főkutyáról, aki pont ma 4 éve lakik velünk, azaz élete első bő 3 évében városi panelkutya volt. Eleinte, mikor még csak látogatóba jártunk magunkhoz a Birtokra, az sem fért össze az értékrendjével, hogy a verandán egyen, de aztán gyorsan belakta a jelentősen kibővült életteret. Persze továbbra is a házban alszik, viszont rutinosan utazik traktoron. Ha nagy ritkán az utcára keveredik (tüzelési időszakban gyakrabban), a falusi kutyák meglehetősen távolságtartóan viselkednek a városi jöttmenttel szemben, amiben lehet annak is valami szerepe, hogy az egyébként birkatermészetű eb gyorsan, hangtalanul, vérontás nélkül, de hatékonyan alázza le a konkurens hímeket.
Az emberek viszont kifejezetten szeretik, valójában a kutyával hamarabb kezdtek el beszélgetni, mint velünk. A negyven kiló izom + csomó vörös szőr + állandóan csóvált farok + piros orr összetételű állatot azok a gyerekek is agyondögönyözik, akik egyébként félnek a kutyáktól, nyáron pedig nem egyszer szóltak be a kölkök a kerítésen, hogy „Csókolom, kijöhet a kutya focizni?”. Még ennél is szebb volt, mikor az egyik kicsi fiú a kerítésen átnyúlva akarta megsimogatni, mire a nővére rászólt: „Ne nyúlj hozzá… koszos kézzel!”
Szóval ő összességében remekül asszimilálódott. Vodkával indít minden reggel, hogy mást ne mondjak. Vodka a távolabbi szomszédban lakó német juhász, aki megismerkedésünkkor még siheder volt és kleptomániás. A nyári nagy építkezős káoszban először nem tűnt különösnek, hogy eltűnt egy pár papucs, egy székpárna, egy mérőszalag, de mikor azt láttam, hogy Vodka egy stóc smirglivel a fogai közt üget a kertből kifelé, akkor már gyanút fogtunk. Kerítés híján azóta is rendszeresen átjár játszani, és bár a napokban látták egy tyúkkal a szájában, nálunk szeretetkoldulásra cserélte a lopkodást. Reggelente, miközben birkózik a Főkutyával, mindig szakít időt arra, hogy engem is letámadjon a betevő simogatásért, így voltaképpen én is Vodkával indítom a legtöbb napot. Úgy tűnik, falun minden út az alkoholizmusba vezet

8 megjegyzés:

gabesz írta...

Na, tegnap megnéztem a kutyás oldalt amit ajánlottál. Rezgett a léc, hogy azonnal indulunk és hozzuk a kutyát. De aztán gyözött a felnöttebbik énünk és még kivárunk. Az a baj, hogy a régi életünknek van még egy csomó kellemetlen, zürös, elsikálnivaló szarsága és amig ezen nem vagyunk túl, nem vállalunk egy felelösséggel járó ügyet. Tudom nehéz egy négylábú és az Apeh között kapcsolatot találni, de valahogy mégis igy van. Majd válaszolok bövebben is, de a tegnapi nap zombiban ment a fent említett intézmény miatt. A rohadék energiavámpírok.
u.i.: többé kevésbé tudok helyesen irni, csak nincs hosszú ö és ü betüm, mert persze a billentyüzet is német

Beatrice írta...

Kép nincs a Főkutyáról? Ha nincs, legyen ! :)

balzsam írta...

igen! a nép fotót követel! adjátok meg ami jár neki! :D

Piszke a Birtokról írta...

egy kicsit visszább, az Ünnepi pancs és az Ejnye, Mikulás alatt is van róla fotó :) az egyiken macskástul

Sallai írta...

nattyon helyesek!!
tündéri állatkák:-))))
Ildikó

kovtama írta...

Szia, eddig is szerettem olvasni amiket írtál, de ezek után.....:):) Nagyon jó kis bejegyzés.

Beatrice írta...

Kedves Piszke! Elfogadnál tőlem egy díjat?
http://erdeikert.blogspot.com/2011/02/dijat-kaptam.html

Rezeda írta...

Jókai Mór kertészkedett, jegyzeteket is írt erről.
Ha ma élne világbajnok blog-író lenne, így "csak" világbajnok író.

http://bfl.archivportal.hu/id-1261-jokai_mor_kerteszgazdaszati_jegyzetek.html