Nem eszkimó

Nem tudom, létezik-e olyan népcsoport, ahol tradicionálisan térelválasztásra használják a kajakot. 

Ha még nincs ilyen, akkor új kisebbséget alapítunk. Az már biztos, hogy a fürdőszobánk pont egy kajak hosszú.

Időszakos tárlat, tavasszal majd valami újat kell kitalálni

Egy mozdulattal megoldottuk így a kajak téliesítését (meg ne fázzon odakint) és pszichológiásan megnyugtató kis lépést tettünk előre a vendégek által időnként kifogásolt fürdőszoba-leválasztás hiányának részleges, optikai pótlására.
Az egyébként egyszerű kajakemelési művelet szokás szerint kissé drámaira sikeredett, de szerintem nem az én hibám. Este 9 után kezdtünk neki a felvonásnak, és közben jöttünk rá, hogy a létránk a británnál van. Küldtem neki egy udvarias mailt, megérdeklődve, hogy felborult-e már aludni, mert ha nem, kéne a lajtorja. Még válaszolt is a jólélek, hogy ha a templomtoronyról készülünk lelopni az ólmot, akkor jön ő is, de addigra már a kajak a helyén volt, írtam is neki, hogy tárgytalan.
Ezzel nyugalomba is helyeztük volna magunkat, de irgalmatlan csörömpölés hallatszott az utcáról – a britán a legklasszikusabb börleszkjeleneteket megszégyenítő módon küzdött a kukksötétben a háromágú létrával, kapkodva. Kiszaladtam, még mielőtt komolyabb kárt tesz magában, a villanyoszlopban, a bokrokban vagy a macskákban, és most láttam először élőben, milyen is az, amikor valaki lélekszakadva csinál valamit, a szívroham szegélyén.
Nem tudom, miből gondolta, hogy az ő angol udvariaskodásából bármi is átragadt rám, de a mailek könnyed hangvétele ellenére ráparázott, hogy itten Késő Éjjeli Tragédia történik, látta már maga előtt a kigyulladt és beomlott kéményünktől kezdve a legelképzelhetetlenebb vészhelyzeteket is (háztetőn ragadt korai Mikulás), és próbált rohanni, amennyire három darab két és félméteres létraszárral a hóna alatt ez lehetséges. Esküszöm, még a kacsapihe haja is feldúltan égnek állt.
Mikor egy feles után kicsit rendeződött a pulzusa, háromszor is megígértem neki, hogy sürgős ügyek esetén semmiképp nem fogok episztolákba bonyolódni, hanem rárúgok ajtót-ablakot, de azért aggaszt kicsit, legközelebb milyen vészhelyzetre fog gyanakodni, ha üzenek neki, hogy maradt még eperpalánta.