3 éves elmúlt a Medvegyerek, és eleget cincálta már a szülei
idegeit ahhoz, hogy szívből jövő röhögéseimért bosszúból párszor átpasszolják
nekem.
Jó, ez nem teljesen igaz, a nyáron valójában azért voltam
többször is főállású Tánti, mert tesómék közben megmentették a világot, vagy meghódították,
vagy valami ilyesmi, szóval nem tudtak mindig vacsorára hazaérni. Logisztikai
okokból a leányt nem a Birtokra tették le megőrzésre, hanem én vonultam a
kunyhójukba pár napokra, ahol ő a hazai pálya előnyeit élvezhette, én meg a legó-bújócska-plüssbeszélgetés-alváshiszti-egyezkedés-érthetetlenhiszti
rotációba minden nap mesés gyorsasággal belefáradtam. Közben meg rengeteget
szórakoztam Medvén és Medvével – nem volt mindegy persze az a tudat, hogy a
szüleivel ellentétben nekem ezt nem 18 évig kell folyamatosan bírnom. Korábban
nagyon sokáig az volt a kedvenc (ismeretlen forrású) gyerekhisztim, hogy apaaaa, mindkét lábam ugyanolyan, de
Medve ezt a nyáron felülírta a látszik az
árnyékom és én ezt nem akarom tematikával, földhöz vergődéssel, ahogy kell.
Csodálom azokat a könnyen kezelhetőnek nehezen nevezhető
jellemvonásait, hogy nem simulékony, nem akar megfelelni, nem áll be a sorba és
makacsul elszánt. Ezeken felül pedig éles az esze és a nyelve, imádja az
állatokat, ösztönös vezéregyéniség, a hülyéskedésre és pocsolyákba ugrálásra
mindig vevő, és nagyon faarccal tud direkt vicceseket mondani. A felsorolt tulajdonságok egyébként az anyjára és az apjára egyaránt igazak, akik korábban
nem számoltak a szuperadditív hatás lehetőségével, most meg bezzeg csodálkoznak.
Ennél a hatásnál ugyebár a reakcióban részt vevő erők nem összeadódnak, hanem
megsokszorozódnak – na ez Medve. És ettől a nagyítós tükörtől tépik tesómék a
hajukat két fetrengve röhögés között.
Mindezek mellett Medve rendkívül társasági gyerek is, nagyon
jól bírja a jövés-menést, akár ők csinálják, akár náluk zajlik, és az új arcokkal
szemben is egyből nyitott, felnőtt vagy gyerek neki mindegy. Épp ezért volt
totális meglepetés, hogy a 3. szülinapján a lufi-torta-nagycsalád-ajándékok-gyertya
kavalkádban inkább elbújt és SEMMIT nem akart, legkevésbé ünneplést vagy
szülinapot. Később a névnapján sem kívánt hívásokat fogadni.
Ennek fényében a Karácsony várhatóan nagyon mókás lesz.
Főként könyveket kap majd (mert könyvmoly-géneket és kifinomultan választékos
szókincset is örökölt), de Esőisten apámmal már megbeszéltük, hogy hanyagoljuk
inkább a díszcsomagolást, kicsit esetleg meg is tapossuk és szamárfülesítjük a
köteteket, és majd véletlenszerűen leejtjük Medve elé, nehogy megijedjen, hogy
netán ünneplés van vagy ajándékot kap.
5 megjegyzés:
Enyém gyerek most lett kettő, boldogan köszöntöttem fel születése napján, mire önérzetesen közölte, hogy: Nem szülinap,nem szülinap... :D
Azért az ajándékokat elfogadta :)
Dejo hogy könyveket vesztek neki és nem csak egy applikációval zavarjátok a sarokba .
Amugy szerintem nyugodtan lehet a
" Birkás Tánti " vagy Birkás Tánti nyomdokain link neveket simán védetni most a blogon mire klaviaturához nyul ( kb 6-7 éves korára addigra ) biztositva legyen a megkezdett ösvény.
Nahát nálunk ilyen gond sosincs h nem akarnak ajándékot. A szülinap meg népesemény, mert muszáj meghívni egy halom gyereket (különben az ünnepelt szarul érzi magát) hadd tépjék a házigazda szülők idegeit. A harmadik után persze már mindenki rutinos.
Én imádom őket figyelni, tökjó dolgokat mondanak és teljesen másképp látják a világot mint mi. Sokat tanulok tőlök, bér ezt ők még marhára nme tudják.
Hogyan lett a kisasszony Medve? Lemaradtam vmiről?
@Borsmenta: nem maradtal le, kb. 3 honaposan volt neki egy nagyon pluss, kapucnis, medvefules overallja, tesomek meg ugy setaltak vele, mikor elaludt, hogy atdobtak a vallukon (apro pici volt), ettol ugy nezett ki, mintha medvebocsot szoktetnenek valahonnan :) amugy semmi medves nincs benne, nagyon csajos :)
Ez a legjobb adventi kalendárium :)
Nóra
Ui: kell már a Sokolhoz a laposelem?
Megjegyzés küldése