Névleg

Birtokos lettem. Vagy mi.

Tanyának végülis mégse hívhatjuk, hát egy falu közepén van az egész, bár szomszédaink nem nagyon vannak. Parasztháznak se hívhatjuk, mert szigorúan véve nem az, vagy ha igen, akkor mégis inkább Parasztrom, ráadásul nem is a ház ebben a lényeg, tekintve a leendő átalakításokat és a telek méretét. Lett így inkább Birtok a neve. Most szeretném rögtön tisztázni azt is, hogy mi nem építkezünk. Az építkezés az a dolog, amitől emberek el szoktak válni, és ennek házasság se feltétele. Nálunk Projekt van, ami elég procc szó, de most jobb még nem jut eszembe, meg legalább máshogy negatív felhangú mint az építkezés.
Vannak további nevezéktani gondjaink is. Mielőtt először mentünk el megnézni, kérdeztük telefonban az asszonyt, hogy oszt földterület van-e hozzá? Mondta nincs, csak a kert. Leértünk, másik asszony várt minket, kérdeztük tőle is: föld? Nincs, csak a kert. Ezzel elvonult a ház végébe, majd a horizont alja felé lengette a karját: 'látják ott messzebb azokat a fákat? Ott megy egy földút. Na addig tart a kert.' Hát végülis. Ha a Fradi-pályát hívhatjuk grundnak, akkor ez a ránézésre plusz hatezer négyzetméter lehet kert. Bár most leginkább szotyiföld. Teli van óriási, sárga napraforgókkal. Van még ezen kívül Akácbozót is, ami szerintem inkább Rekettyés, úgyse tudja senki, mi az a Rekettye. És már előre rettegek, hogy fantáziátlan látogatók mikor fogják azt mondani a meleg fészeknek tervezett lounge-sarokra, hogy ülőgarnitúra.
Szóval szerződés megköttetett, előleg átadva, eddig szinte egyszerű volt, de a banki hadművelet csak most indul. És már ezen a ponton is csak tartozásokat tudok felmutatni.