Függöny fel!

Ezennel az előjátéknak vége, ami persze nem jelenti azt, hogy nem lesz több szopás.
Megvolt a közjegyzői látogatás, szinte problémamentesen. Az igaz, hogy nagymama itthonkában álldogált otthon a város túlfelén megejtendő találkozó előtt tíz perccel, mondván hogy neki senki nem mondott semmit, tehát nem is megy ő sehova, de végül csak összehoztam valahogy. Közjegyző, ahogy azt kell, betűre felolvasta a nyolc oldalt, rokonaimat kicsi választotta el az elalvástól, de nem szóltak közbe, csak a végén kérdezték meg, hogy most akkor miről is van szó. A közjegyző rutinosan fordította egy mondatba a nyolc oldalt: ha én nem fizetek, akkor nekik kell, vagy viszik a házukat. A várakozásokkal ellentétben ettől nem tört ki pánik, mert nagymama boldog volt, mert itt csak egyszer kellett aláírnia a nevét. A performance 30 ezer forintomba került, 383 ezernél tartunk, és még mindig nincs Birtokom. De legalább a családon már (kizárólag ebben az ügyben) nem kell többet aggódnom.