2006. szeptember 19., kedd

Kiskacsa fürdik

Hány gumikacsának van legitimitása egy darab fürdőben?

Miután papíron nagyon hamar áttörtünk mindenféle falakat, kiderült, hogy nem is fürdőszobánk, hanem egész fürdőtermünk lesz, nosza hát, legyen medencényi fürdőkádunk. Régen rá voltam kattanva a fadézsára, de a filmeken mindig jobbak vannak, mint amit mostanság kapni lehet. Mondjuk félmillió alatt. De hát azért kád csak kéne. A lépcsőn megközelíthetőtől a padlóba süllyesztettig terjedő verziókban kellett kiegyezni, valamiért ember annyira nem harapott arra az ötletemre, hogy a majdani függőhídról, csúszdán keresztül lehessen megközelíteni. Végignéztük, mit kínál a piac. Kidobtuk a fúvókás, bugyborékos, zenélős baszkákat, máris erősen csökkentek az esélyek. Volt egy 160as átmérőjű körkád, amiről el tudtam képzelni, hogy esetleg kényelmes mindkettőnknek és a négy sárga gumikacsának is, de aztán megijedtem, hogy a kiskacsák egy ekkora tavon bazi egyedül éreznék magukat, ha mi épp nem ázunk velük, és akkor találtam a szomszédos gigantkacsát. Aztán kacsa ide vagy oda, egy idő után betagadtam: nem akarok ovális kádat, kör alakú kádat, és egyáltalán fehér kádat. Ember nem tököl sokat problémákon, közölte, hogy rendben, akkor ő fog kádat (is) csinálni, ha lehet műkőből ablakpárkány, akkor kád is lehet, sőt, bármilyen formájú és színű, még ha végül annyiba is kerül, mintha csak úgy hétköznapiasan vennénk egy kádat. És én ennek nagyon örültem, majd azon pillanatban megvilágosodtam: én nem is akarok kádat. Nem is szeretek annyira kádban ücsörögni. Olvasni szeretnék, de kényelmetlen, és minden könyvem hullámos lesz egy idő után, kádban dugni is inkább viccesebb és életveszélyesebb, mint hűdejó. Szóval különösebb egyeztető tárgyalások nélkül eldőlt, hogy inkább vízesést csinálunk a fürdőbe, és persze a kacsákra megint csak később gondoltam. Átképezzem őket BASE-jumper kacsáknak, akik elegánsan le tudnak vetődni a vízoszlop tetejéről? Vagy csak sima pancsolókacsaként szórjam őket szét a fürdő padlóján mindenhol? Aztán ide keveredtem, és úgy döntöttem, hogy gumikacsafarmunk lesz. Esetenként a sötétben világító kacsa se jönne rosszul, de a kedvencem a terepszínű Rambo-kacsa, csak félek, hogy sose találnám meg.

Nincsenek megjegyzések: