Mert ezt is jól eltanultam a britán szomszédtól, aki ezt a témát annyira genetikusan hordozza magában, hogy miután a messzi thairól nemigen tud változatos időjárás-jelentéseket küldeni, így olyanokkal zaklat, miszerint ide hozzánk január 19-re várható komoly havazás. Leginkább persze a hullámosodó tetője miatt van hó-parája, hiába mondjuk neki, hogy ez itt nem Moszkva, de megígértem, hogy ha mégis leesne fél méter hó egy éjjel, majd személyesen én mászok fel a tetőjére és lehajszárítózom. Addig is azzal szórakoztatom, hogy ötpercenként jelentek neki: most hóvihar, most megint tavasz, most megint kétperces hó 50 pihével, most megint napozok. Kábé tényleg így megy, összességében még egy egész hógolyóra való havat sem láttunk, cserébe Szembéék kertjében már kibújtak a tulipánok.
Fotóznám közben mindezt a semmit szívesen, mert minden nap minden percében hihetetlenek a fények az átvonuló hófelhőktől, de egyrészt a fotómasinám is betegeskedik, másészt a monitorom is kékül időnként, így aztán nem túl élvezetes. Helyette addig is más lovával ékeskedek néhány hurokrészlet erejéig, az egészhez nézzetek be az Előretolt helyőrségre, mert Nils Holgersonné überzseniális állatkát horgolt, és még a vízipónihoz is van kis köze.
Kék, horgolt, mérsékelten vízálló, Nils Holgersonné keze nyomán |