Éljenek a légvárak.
A gonosz, ürdüngtől való, elidegenedést és egyéb kórságokat okozó interneten fellelt ismeretlen ismerősök közbeiktatásával most már szinte mindent tudunk vízkövek elleni okosságokról, köszönjük minden közreműködő önzetlen segítségét. Találtam hivatalos adatokat is a vizünkről, de azért majd rohangászok egy kört tesztcsíkokkal helyben, tudományos fejjel, csak az érzés és az ellenőrzés kedvéért, úgyse csináltam még ilyet. Viszont a sok adat, ellenjavallat és okítás közt elveszve azért felmerült bennem a kérdés, hogy emberek hogy lehetnek annyira bátrak, hogy például medencéket építenek a házaikba-kertjeikbe. Ez nem olyan fajta légvár, amit szívesen építgetnék, ellentétben sok mással. Felmerült például, hogy 30 kilométeres körzetben egyetlen kínai büfé se található, de végül arra jutottunk, hogy az nem elég a sikerhez, ha csak szorosra húzom a copfom. A projektoros esti kertmozizás a búzaföldön elhelyzett nézőtérrel, házfalra vetítve, havonta egyszer gyerekelőadásokkal már jobban hangzik, még az se kizárt, hogy egyszer lesz belőle valami. Aztán voltak ezen felül is furcsa légváraink, amikkel ember megtalálta a főpolgmestert, aki inkább az alpolgmesterhez irányított minket, végülis megértem, nehéz lehet azzal hivatalosan is megküzdeni, hogy hülyék költöznek a faluba. Amely falu egyébként tisztességesen törődik velünk, éhen halni például biztos nem hagynának, most is kaptunk frissen sült kakaós kalácsot az egyik szomszédtól, meg több kiló disznóvágási kóstolót a másiktól. Szóval végül ott álltunk a kedves alpolgmester udvarán, motoralkatrészek, meg félig kész kovácsműhely között, bazi nagy fújtató mellett, emberem sorolta a legelvetemültebb légvárait, ő meg mosolygott és bólogatott, hogy aha, ezeket mind bevették ők is a pályázatukba. Érezhetően fonódtak a szimpátia szálai, közben galambok röpködtek a fejünk felett, mint egy John Woo filmben, a lemenő nap sugarai giccses vörösre festették a hátteret, csak az aláfestő zene hiányzott, szép percek voltak, na. Lesz még ezen a tájon magyar diznilend, csak tessék kivárni!