Megérkezett az első kontingens gyapjúhorda.
Csudálatosan lenyűgöző és vicces állatok, bírnék róluk megilletődött-meghatódott ódákat zengeni, mert az is csak kicsin múlott, hogy igazi sírás-rívás nem volt minden résztvevő oldaláról, mikor elszakítottuk őket az eddigi nyájtól és gazdasszonytól. De inkább brit tudósokat idéznék, akik kiderítették végre, hogy a birkák mégis okosak (mármint egyenként, nyájban ugyanúgy buták, mint a humánok), majd meglátjuk, milyen hamar tanulnak meg kockázni. Az biztos, hogy már most napi jó pár óra elszalad csak azzal, hogy nézegetem a három mozgó subát.
 |
A legkezesebb vezérkos |
A rackákról további igen fontos tudnivaló, hogy a 8 és 12 lábú példányoknak is csak egy testük van. A mieink is szeretnek szoros kötelékben mozogni, főleg a két lány; mindig a viktoriánus angol kisasszonyok jutnak róluk eszembe, akik
szőrt szőrbe kart karba öltve vonulnak a promenádon (vö. a lányok mindig együtt járnak pisilni). A hölgyek egyelőre viszonylag tartózkodóbbak, a kos viszont már azt is kíváncsian hagyta, hogy az e-juhász által rögtön kétszer is megmolesztált Főkutya megnyalogassa az orrát a deszkakerítésen keresztül.
 |
Boldogan füvező trió |
A keresztelési kérdést a britán zárta rövidre, akinek származási előjoga, hogy értsen a juhfélékhez. Csak hát ő elsősorban konyhai környezetben gondol rájuk, és mivel szerinte bárányhoz jól illik a menta, kakukkfű és társai, innen jött az ötlet, hogy nevet is a fűszerkertből válasszunk a lányoknak (a kos eredeti, komoly, férfias neve nem változik). Ennek folyományaként most már bármilyen falunap garantált sikerrel hirdethető úgy, hogy fellép a Spice Girls.