 |
| Postán érkezett meglepetés |
 |
| Gidalátogatás |
 |
| A macskán meg bármikor lehet röhögni |
2014. február 20., csütörtök
Napi jóságok
Top 3
És még a Nap is süt.
2014. február 13., csütörtök
Lávizindier
Emelem pajszerom a romantikára.
Csak úgy általánosságban szegezték nekem a kérdést a minap, hogy mik a terveink a hét hátralevő részére, amiről eszembe jutott, hogy tulajdonképp már két hete szerveződik a Valentin-napi programunk. Mert a spamekből és FB-ról én is tudom ám, hogy jön.
A főszervezők és főszereplők valójában emberem és SzembeGyuri, a program főbb vonalai pedig főleg közös konyhabontásból (amott) és némi közös szegélyezésből (emitt) állnak. Az még számomra is egyértelművé vált, hogy ez a halovány storyline a minimál giccselvárásokat se közelíti meg egy ilyen jelentős napon, ettől aztán nem fújjuk piros szőrmackós szívekbe a meghatottságtól csöpögő orrunkat, és semennyire se pusztulunk bele a rózsaszín gyertyafénybe, szóval a forgatókönyv smirgli alá került.
A turbózott (majd visszacenzúrázott) verzióban így a következő az elképzelt program: miután a konyhabontásból csillámos porfelhő száll fel és a szegélyekbe kis szívecskéket maratnak flexszel, ember és SzembeGyuri közös talicskába kapaszkodva beleszökellnek a lemenő nap narancsos fényébe, bájosan átalbucskázva a romantikusan pont aznap születő kisbarikon, miközben az önkormányzati hangszórókból Elton John No Valentines c. számának dallamai (bátraknak, saját felelősségre itt) susognak a játszótér fölött, majd eltűnnek a szívecskés kivágású parasztbudiajtó mögött. Nekem pedig egy tapodtat sem kell szegélyek miatt takarítani.
A valóság mindeközben az, hogy nálunk egyedül csak Főkutya valentinnapozik, de ő már másfél hete (mert a környékbeli szukák bezzeg romantikusan tudnak időzíteni), ami azzal jár, hogy ha véletlenül kijátssza a szigorú szobafogságot, akkor traktorral se lehet hazavontatni, a házban tartva viszont sípolva-toporzékolva hisztizik, nagyjából szünet nélkül, ami meglehetősen idegölő. Úgyhogy minden körülményt figyelembe véve én arra szavazok, legyen ez a nap inkább Ballantine’s Day, és én is jól járok.
Csak úgy általánosságban szegezték nekem a kérdést a minap, hogy mik a terveink a hét hátralevő részére, amiről eszembe jutott, hogy tulajdonképp már két hete szerveződik a Valentin-napi programunk. Mert a spamekből és FB-ról én is tudom ám, hogy jön.
A főszervezők és főszereplők valójában emberem és SzembeGyuri, a program főbb vonalai pedig főleg közös konyhabontásból (amott) és némi közös szegélyezésből (emitt) állnak. Az még számomra is egyértelművé vált, hogy ez a halovány storyline a minimál giccselvárásokat se közelíti meg egy ilyen jelentős napon, ettől aztán nem fújjuk piros szőrmackós szívekbe a meghatottságtól csöpögő orrunkat, és semennyire se pusztulunk bele a rózsaszín gyertyafénybe, szóval a forgatókönyv smirgli alá került.
A turbózott (majd visszacenzúrázott) verzióban így a következő az elképzelt program: miután a konyhabontásból csillámos porfelhő száll fel és a szegélyekbe kis szívecskéket maratnak flexszel, ember és SzembeGyuri közös talicskába kapaszkodva beleszökellnek a lemenő nap narancsos fényébe, bájosan átalbucskázva a romantikusan pont aznap születő kisbarikon, miközben az önkormányzati hangszórókból Elton John No Valentines c. számának dallamai (bátraknak, saját felelősségre itt) susognak a játszótér fölött, majd eltűnnek a szívecskés kivágású parasztbudiajtó mögött. Nekem pedig egy tapodtat sem kell szegélyek miatt takarítani.
 |
| Így |
A valóság mindeközben az, hogy nálunk egyedül csak Főkutya valentinnapozik, de ő már másfél hete (mert a környékbeli szukák bezzeg romantikusan tudnak időzíteni), ami azzal jár, hogy ha véletlenül kijátssza a szigorú szobafogságot, akkor traktorral se lehet hazavontatni, a házban tartva viszont sípolva-toporzékolva hisztizik, nagyjából szünet nélkül, ami meglehetősen idegölő. Úgyhogy minden körülményt figyelembe véve én arra szavazok, legyen ez a nap inkább Ballantine’s Day, és én is jól járok.
2014. február 3., hétfő
Sarokreszelés
Úgy döntöttem, hogy az előzményeket inkább nem mutatom meg.
A jelenlegi állapot viszont majdnem olyan boldoggá tesz engem is, mint a macskát (aki egyáltalán nem bír leszakadni a puha plüss feelingről), tehát megosztom. Macskástul.
Nem mondom, hogy a dolog gyorsan készült, már 2006-os feljegyzések szerint is előre gondolkodtunk a nevén, de minek bármit elkapkodni? Kivártam, hogy összeálljon a képlet minden eleme, nevezetesen:
ajándék raklapok
+ akciós és antik matracok
+ örökölt óriáspárnák
+ a legprofibb méteráruboltos pasi
+ pleisztocén varrógép
=
4 négyzetméter hedonista filozófusfészek (más néven elmélkedősarok, élménycenter és macskakikötő). Valójában Barba-sarok, igény és létszám függvényében alakítható.
A. verzió:
B. verzió:
C. verzió:
A hosszanti oldalak majd kapnak még egy teli deszkatakarást, anélkül ugyanis frusztrál, hogy látom a résekben az összegyűlt pormacskákat, de a partvissal nem tudom kiterelni őket. (Szólok előre: kommentben csak az emlegessen porszívó nevű dolgot, aki egyből linket és anyagi forrást is ad nekem egy tökéletesen hangtalanul működő példányhoz, köszönöm.)
A jelenlegi állapot viszont majdnem olyan boldoggá tesz engem is, mint a macskát (aki egyáltalán nem bír leszakadni a puha plüss feelingről), tehát megosztom. Macskástul.
 |
| Plüssjunkie |
Nem mondom, hogy a dolog gyorsan készült, már 2006-os feljegyzések szerint is előre gondolkodtunk a nevén, de minek bármit elkapkodni? Kivártam, hogy összeálljon a képlet minden eleme, nevezetesen:
ajándék raklapok
+ akciós és antik matracok
+ örökölt óriáspárnák
+ a legprofibb méteráruboltos pasi
+ pleisztocén varrógép
=
4 négyzetméter hedonista filozófusfészek (más néven elmélkedősarok, élménycenter és macskakikötő). Valójában Barba-sarok, igény és létszám függvényében alakítható.
A. verzió:
 |
| Közepes mennyiségű ülővendég esetére |
B. verzió:
 |
| Sokkal több ücsörgő esetén a kiemelt sarokelemmel a vendégszoba ajtaját barikádozzuk el |
C. verzió:
 |
| „Kicsi a rakás” performance-ok esetére (értelemszerűen ez az alapértelmezett disztribúció) |
A hosszanti oldalak majd kapnak még egy teli deszkatakarást, anélkül ugyanis frusztrál, hogy látom a résekben az összegyűlt pormacskákat, de a partvissal nem tudom kiterelni őket. (Szólok előre: kommentben csak az emlegessen porszívó nevű dolgot, aki egyből linket és anyagi forrást is ad nekem egy tökéletesen hangtalanul működő példányhoz, köszönöm.)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)