2015. február 25., szerda

Mikor lettünk igazi falusiak?

Nyilván egy folyamat eredménye, de melyik pont lehetett az igazi mérföldkő?

Amikor ember flexszel igazította méretre a hajnyíró távtartóját?
Amikor a saját kezűleg készített nemezbugyorba vasvillával fúrtunk megfelelő méretű lukat?

Nem viccelünk

Amikor beszereztük a csapadékmérőt ÉS jegyezni kezdtük az adatokat?
Amikor rájöttünk, hogy a kocsi többet megy földúton, mint aszfalton?
Amikor a gyalásó állandó helyet kapott a csomagtartóban?
Amikor feltűnt, hogy szagról meg tudom különböztetni a kisbarit a kiskecskétől?
Amikor a számítástechnikai eszköz árát automatikusan bála-árfolyamon számoltuk át?
Amikor a professzionalizmust félretéve istállóobjektívnek kezdtük hívni a fotózást rossz fényviszonyok között is élvezetesebbé tévő cuccot?
Vagy ne is áltassam magam a falusiasodással, míg nem megyek fél órával korábban a buszmegállóba, vagy amíg odafigyelés nélkül nem tudom megmondani órára pontosan, hetekre visszamenőleg, hogy ki kivel és merre mozgott a környékben?

10 megjegyzés:

Gandalf írta...

Ha nyáron bicskával kanyarétod a fagyit. Na akkor leszel igazán falusi. :D

Szücsi írta...

Amikor szagról meg tudod különböztetni a kisbarit a kiskecskétől. Szerintem. És amikor a tornácon topogótól azt kérded: Kija?
Válaszára pedig csak annyit mondol: Mija?
:D

konyvesszilvi írta...

Nekem is a Amikor feltűnt, hogy szagról meg tudom különböztetni a kisbarit a kiskecskétől?' rész volt a mérföldkő :)))

AMugy a kiejtésetekben is érződik Kedves Piszke a Birtokrol hogy már falusiasodtok vagy még nem beszéltek ékes tájszólásban? :)

üdv két határral alrébbról :))))

Piszke a Birtokról írta...

@szilvi könyves: jajjtéényleg, kifelejtettem azt a követ, hogy 'amikor már nem tikkelt a szemem minden rosszul elhelyezett -e kötôszóra'. Pedig ezt is megértük. Tájszólás még nincs, tájszavak használata egyre több.
@Szücsi: a kecskeszag-felismerés felismerésekor kezdett a poszt témája motoszkálni bennem :)
@Gandalf: á, az csak pletyka, olyat még élôben nem láttam

Piszke a Birtokról írta...

@szilvi könyves: jajjtéényleg, kifelejtettem azt a követ, hogy 'amikor már nem tikkelt a szemem minden rosszul elhelyezett -e kötôszóra'. Pedig ezt is megértük. Tájszólás még nincs, tájszavak használata egyre több.
@Szücsi: a kecskeszag-felismerés felismerésekor kezdett a poszt témája motoszkálni bennem :)
@Gandalf: á, az csak pletyka, olyat még élôben nem láttam

konyvesszilvi írta...

@Piszke a Birtokról
Mert én már abszolut jol beszélem a svábos németet arról jutott eszembe mert itt is ugy szivok olyan egyszeru sazvakkal ....meg is kaptam hogy HOCHDEUTSCH vagyok. A még egy kicsi ein bischen szot én "ájn biszennek ejtem' ők meg 'biszle'

ahhh szoval akkor ti is megjártátok a parasztulbeséljünk lajtorjáját :))) yess

szép álmokat :)

(A) írta...

"Amikor a számítástechnikai eszköz árát automatikusan bála-árfolyamon számoltuk át?"
Azt nem tudom, hogy falusiak lettetek-e ettől, de az biztos, hogy ez a "szakmai elköteleződés" fontos lépése.
Nálunk is megy a baráti társaságban, hogy ez a bizsu 2 db fogpótlás ára, vagy vettem egy csinos blúzt, három masszázsba került :)
Egyértelmű válasz a ki-mivel keresi a kenyerét kérdésre. Amúgy az igazi profi meg négy üveg borrért rakatja helyre a mosdóban a lehullott csempéket (és itt nem átvitt értelemben fogalmaztam, hanem igazi csereüzletről beszélünk!)

Piszke a Birtokról írta...

@(A): itt a báláért tojás, konyhakredencért vörösbor (szigorúan coopos!) és gombáért szélvédôcsere is mûködik :)

Unknown írta...

Talán akkor válik el az ocsú a búzától, mikor az ember (nem "az", úgy általában az ember) rájön, hogy két fenékkel is csak egy lovat tudna megülni.

Sopeka írta...

Háááát, felénk akkor válik valaki igazi (befogadott) falusivá, ha az őslakosok már nem "gyüttmentnek" hívják.