Összesen kilencedik, de nem matekozni vagyunk itt.
Egy hónappal ezelőtt volt rackanyírás, akkor már éreztük az utolsó, még fiallás előtt lévő anyában a rugdosódást, szakszerűen 1-2 hetet adtunk a születésnek. Az idő telt, a nyírott kismamán egyre jobban látszott a kerekedő tőgy is, de a kicsi csak nem akart kimászni a bio inkubátorból.
Ma reggel 9-kor már tényleg rutinosan láttam, hogy ez még ma meglesz, talán délután. 10 után nem sokkal a birkavoyeur szomszéd tekert át ezerrel, hogy most nézte végig a kerítéstől a gyors szülést, fussak-szaladjak, mert közelről is meg akarja nézni az aprót. Aki szintén kos lett, így 3-1 a fiúk javára.
 |
Csudagyönyörű, fahéjas színű, erős, egészséges
|
A szülésközeli élménynek és időzítésnek köszönhetően irtózatosan sok fotót csináltam megint, melyek nagy része természettudományos szempontból is érdekes, de azt hiszem, a nézőközönség erre még nem elég érett, legfeljebb állatorvos-hallgatók értékelnék igazán.
 |
Nagyjából 7 perces korában, levágott szülési folyamatokkal
|
Szóval ide csak a cukiságválogatást tolok, véres részletek nélkül.
 |
Anyanyelve
|
 |
Apja szarvaival
|
Tiszta állatklinika volt a mai nap egyébként, egy ponton már állatfarmos szappanopera-szereplőnek éreztem magam, mert volt más kaland is: a macskának túl nagy volt az arca, úgyhogy a doki megmetszette a vonásait (már jól van. A doki is). Bónuszként itt egy korábbi kép a szuicid kamikaze tesztoszterontúltengéses macskáról azoknak, akik nem néznek
fotókat a tumblren.
 |
| Ezért sem merünk elöltöltős mosógépet venni |
