2013. március 29., péntek

I love juh

Hófehérke-szívemben akkor is szerelmes tavasz van, ha a hóemberek még csak most kezdtek csöpögve sorvadni (a tömegsírt elárvult sárgarépák és az udvarban szerte heverő fazekak jelzik).

Szerintem különösebb magyarázat nem kell a szerelmes állapotomhoz.
Majdnem ma született
Négy napos rackababa, enyhe láma/teve/alpaka-beütéssel
Picit idősebb, de a szarva még őt se zavarja a bukfencezésben
Természetesen a kecskekölkökbe is szerelmes vagyok
A szökdösős gén alap

Ők még nem a mieink, de már az az idő sincs messze.

17 megjegyzés:

Nils Holgersonné írta...

Jajajahahahaaaj, de ééédesek! Főleg, ahol látszik a méretarány. És mikor lesz a birtokon ilyen? Vagy még nem találtatok megfelelő színűt? Van rozsdás kiskecske?

Piszke a Birtokról írta...

@NH-né: ha minden igaz, április végén érkeznek a nem saját, de a mi gondozásunk alatt álló rackák, egy kos és két jerke, kecskék és bocik még tárgyalás alatt. Most rozsdás kiskecske nem volt, de mind csodaszép és pofátlanul bátor zsebtolvaj :)

ember írta...

mondanám, hogy "zabálnivalók", de még félreértenétek... :D

Dominika írta...

"Zabálnivalók"... :-))))
Az első kép nagyon tetszik, a kecske gidák pedig nagyon helyesek!

Bodzás Vendégház írta...

Kérlek, ne dőlj be a sok hallelujának, és csak akkor akkor tartsd őket, ha mindenben felkészültél rájuk. Ezirányban pedig sok sikert kívánok Nektek, és élvezzétek a vidéki élet örömeit, de viseljétek a terheit is. A báránykák és gidák meghálálják a törődést, s napi szinten sok boldogsághormont adnak majd, ami nagyon is kell a falusi mindennapokhoz. (Jaj, nem akarok okostojáskodni...)

Piszke a Birtokról írta...

Értem, értem, és jogos ;) Viszont eléggé készültünk és készülünk - ember alapszakmája állattenyésztô ;)

Névtelen írta...

Nagyon nagyon tündérek, simán megpuszilnám őket :)) Eszter

Névtelen írta...

Érdekes számotokra (vagy valaki másnak): http://www.biokultura.org/index.php/22-rendezvenyek/165-2013-a-kiskertek-eve-a-magyar-biokultura-szovetsegnel
Laci
(A permafórumon 10 db racka juhot akartak kölcsön/ajándékba adni. El is feledkeztem róla, hogy ti állatokat szeretnétek!)

Piszke a Birtokról írta...

@Dominika: és ezek a gidák még nem is ugrabugra-korúak, utána aztán ellenállhatatlanul viccesek :D

@Eszter: mi simán :)

@Laci: köszi, lehet, hogy hasznos lesz! (állatforrással jól el vagyunk látva)

Dominika írta...

Viccesek??? Nagymamámnál ugrott nekem két lábra állva egy bari még anno, mikor etetni mentem be hozzá. Hamarosan az asztalon végezte, bár unokaöcsémnek nem árultuk el, hogy az ő kedves barikája a menü... :-)) Persze, abban igazad van, hogy ellenállhatatlanok, hisz én is dobtam tőle egy hátast, mikor két mellső lábát a mellkasomra tapasztotta... Na jó, így utólag tényleg vicces.

Piszke a Birtokról írta...

@Dominika: jó, jó, ismerek én is olyan (most már ex) kecskét, aki felborította többször is a gazdáját, szándékosan (ő is pörköltként végezte), de ezek igazi kezes kecskék és kezes bárányok :) Pont úgy viselkednek, mint Főkutya, nagyon mókás, mikor egy kecske pacsit ad :D (a viccest egyébként arra az igazi ugrabugrakiskecske-korra értettem, amikor meghatározhatatlan vektorok mentén ugrálnak és szaladgálnak megállás nélkül)

Szerafina írta...

nagyon cukik!! :)

Unknown írta...

2006-tól kétszuszra :) Most megyek aludni, aztán remélem holnap új bejegyzést találok...

Update: szépjuhászné koromban (a lovász és a kocsmáros között volt) nem volt vicces, mikor a kos seggretetovált, pedig ő is báránykaként kezdte. Nem tudtam felidézni, hogy bűbáj volt...
Biztos romlik a memóriám, mert úúúúúgy futnék ismét előlük :) Szép álmokat!

Juhmeli írta...

Feri is szerelembe esett a képen szereplő négylábúakkal. Napjában többször emlegeti őket, a gyerekkorát és közben reménykedő szemekkel ostromol.

Piszke a Birtokról írta...

@Beáta Balogh: gratulálok a kitartáshoz, üdv itt, gyere gyakran :)

@Juhmeli: na és, a reménykedő szemek továbbfejlődtek gyakorlati gondolatokká? Vagy nálatok nincs hozzá sok hely?

Juhmeli írta...

Hely lenne, csak sok a de. Mivel Feri a negyedik "gyerekem" (a bari lenne az ötödik:)), ezekben nem gondolkodik. Például, hogy az helyes kis állat meg fog nőni, és lehet, hogy akkor már nem lesz ennyire helyes, de persze attól még zabálnivaló marad(na). Nálunk viszont max végelgyengülés következtében léphetne át az örök mezőkre, nem pedig a hűtőládába... Ufff, mikor lettem én ennyire megfontolt, aggályoskodó, ünneprontó?


Megyek szerzek egy bárányt.

Piszke a Birtokról írta...

@Juhmeli: ugye?! Ennyi gyerekkel már ideje visszatérni a gyermeki, aggodalmaktól mentes lelkesedős lelkiállapotba ;)Hajrá bárány :) (végelgyengülés itt is alap. Ellenben a juhsajtért (is) megérheti....)