A sok hülyeségből ráadásul több is elsült már jól. Csak a gasztro-vonalon maradva ilyen volt például a kincsként kezelendő zölddió-szirup, a készítését tekintve kőtörés élményéhez hasonló birsalmasajt, meg a hangyaláb-operációnál is macerásabb csipkebogyólekvár (amiről utóbb kiderült, hogy igazi konyhai jolly joker: anyám összetévesztette a küblit a házi ketchup üvegével, de jóízűen befalatozta a húsvéti sonka mellé a hecsedlit).
Az idénre tervezett extrák közül az ibolyazselét lekéstem, de még pont időben voltam a Nagy Téli Punny hónapjaiban felfedezett pitypangmézhez. Ami szép eufemizmus arra, hogy „lefejezett gyermekláncfű cukorszirupba fojtva”.
Összesíteném az élményeket: az eónokban mérhető ideig tartó szedéstől és zöldtelenítéstől a kezem olyan lett, mint egy gyermekláncdohányos sárgaságban szenvedő kínaié. Utána a recept szerinti gyöngyöztet-pihentet végtelen ciklustól semennyire se lett mézes állagú, viszont (biztos bennem van a hiba) markáns pitypang-zamatot se tudtam rajta felfedezni (tán nem véletlen nem állt rá a műkajaipar a mesterséges pitypangaromára).
 |
| De legalább fotogén volt még az elején |
24 megjegyzés:
Na, én ezt sose értettem, hogy mire jó: cukorszirup ilyen-olyan növényzettel. Közben az orvosi média attól hangos, hogy a cukor fehér méreg, és tartózkodjunk a fogyasztásától, ha kedves az életünk.
Meg még az a macera, mire elkészíti az ember (itt jegyzem meg, hogy lusta szakácsnő vagyok, az ilyesmit inkább a méhekre hagyom, azoknak úgy sincs jobb dolguk...). Nem igazán bújom a gasztroblogokat, úgyhogy nem is tudom, mire használják: teába? Zselébe? Máznak? Ételfestéknek? Vagy mi???
Juli
U.i.: Szóval pitypangot is fogsz veteményezni? ;-)
@Juli: engem az ilyenekben csak az a kíváncsiság motivál, hogy ami magától megnő körülöttem, abból mi ehető/gyógyhatású/finom. Eredetileg Maria Treben recept, de más receptjeivel is befürödtem már, nemtom, hogy a fordítás rossz, a világ változott ennyit, vagy én vagyok béna. Cukrot olyan sokat nem fogyasztok egyébként, hogy ez a része zavarjon. Teába, vagy csak úgy magában fogyasztják állítólag, itt ez az adag szörpnek el fog fogyni, aztán ennyi. De muszáj volt kipróbálnom :)
@Piszke: Azt mondják, a zsenge levelei salátához jók. Elrágcsálva mindenesetre keserű. :)
Juli
@Juli: az tényleg finom, viszont csak virágzás elôtt
A pitypangtemahoz nem tudok szolni, de birsalmat en kuktaban foztem puhara csutkastul mindenestul (talan meg kukacostul is), aztan atpasziroztam. Receptet talasz a neten, nem emlekszem pontosan hogyan keszult, 2 v 3 eve volt, de az tuti h se hamozas, se apritas nem volt benne, akkor inkabb megveszem keszen :P
@zsuzsi: birset hámozni nem kell, aprítás babajáték, főzés és botmixerrel pürésítés meg se kottyan - na de utána a folyamatos kevergetés órákig, forrón köpködő láva elől hajolgatva... na ezt a részt semmi nem váltja ki (ja de, állítólag a mikró, de az meg nincs és nem lesz)
Kuktaban foztem, en sem kevergetek. Kuktad sincs? A mikrot ertem (mmint tudom,h van akinek nem kell, en nem tudnek elni nelkule, mondjuk az enyem mindent tud, sut, grillez, felolvaszt es megbarnit), de a kukta csak gyorsabban kesziti a dolgokat (energiatakarekos?)
@zsuzsi: kuktától megmagyarázhatatlan parám van
Szomszédban sincs mikró? :-) Különleges lekvárokkal már nekem is volt afférom. Azt írta az itiner: "... a kereszt alakban bevágott gesztenyéket megfőzzük, még melegen meghámozzuk, áttörjük..." és még nem volt vége a mondarnak, de én már 7 órája gályáztam. Aranyáron volt nyilvántartva az három nyomorult üveg! Megjegyzem, az áttörés sajtreszelővel hajtódott végre (hogy ne csak én, hanem a szerkezet is szenvedjen :-) )
Piszke, akkor marad a lavakavargatas ;)
Lekvárügyben hallottam már olyat is, hogy nagy fazékban lefedve be a sütőbe, aztán félóránként megnézni, esetleg átkeverni. Nem próbáltam, de elég emberbarát megoldásnak tűnik!
Viszont töltött káposztát főztem már így, és arra bevált. :)
Juli
@Juli: szilvával akartam kipróbálni, de annyi még sosem volt eddig.
@Beáta Balogh: és amire leteszem a nagyesküt, hogy ezt soha többet, mindig az lesz valamelyik családtag kedvence, tehát...
Van téma, melyhez csak igen erőltetetten tudnék hozzászólni. Ez az. Tehát, vedd úgy, hogy nem szóltam hozzá!
Ó, dejszen hozzászóltam! Azt, hogy nem szólok.
Ó, hogy karmoljon meg engem a Schrödinger macskája, most mi lesz?
:-)
@mkb: ó, pedig számítottam egy könnyed előadásra a pitypangszirup homeopatikus mértékű hígításának a kvantum ugrásra gyakorolt hatásáról. De legalább egy székfoglalóra a pitypang, a pityke és a pitymallat lingvisztikai rokonságáról. A macska rúgja meg.
Na már két éve foglalkoztatott a gondolat, hogy kipróbáljam, eddig a pillanatig. Kellőképpen elbizonytalanítottál:) Egyszer csináltam akáclekvárt, szegényt már készítés közben megutáltam, és kóstolás után sem változott a véleményem. Azóta csak kellő megfontolás után fogok neki az idegőrlő mutyizós gasztro különlegességeknek. Ezt már csak az bonyolítja egy cseppet, hogy különösen fogékony vagyok rájuk, azonnal elkap az "ezt ki kell próbálnom" érzés, mihelyt meglátok valami hasonlót:)
@Mézeskalács: na figyelj, akkor mostantól egyeztetünk a "muszáj kipróbálnom" ügyekben, és jó eséllyel a fele melót megspóroljuk :) mit szólsz?
Részemről mehet az együttműködés:)))
No, rendben, leszállok a kvantummechanika ringliséről, s nem bonyolódom a pitypang és a pitymallat szemantikai összefüggéseinek megvilágításába sem. Kis izé:
Négy éve asszony elhatározta: akácvirág szörppel kápráztat el. Megtette, amit meg kell, szörp a spájzban, négy üveg. Pár hét múlva, ködös hajnalon, kávé közben óriási durr a spájzban, aztán még egy. A csecsenek már a spájzban vannak, vaze! Nem, nem, csupán a szörpikék időzítője lépett működésbe, szétbombázva minden körülötte lévő jóságot. A maradék két üveggel ember (én ember) halált megvető bátorsággal kirohantam a konyhába, hogy ott hatástalanítsam a kupakok lecsavarása által. De úgy jártam, mint bukott tűzszerész az üvegaknával: már csak egy halk szisszenetre emlékszem.
A frissen festett konyha mennyezetére rárobbanó cukros lé a mai napig munkát ad a vért izzadó festőipari szakmunkások próbálkozó tömegének.
Az üvegben maradt izét megittuk, mint akácpözsgőt. Kurvaszar vót.
Hát, ezért a csöndes belenyugvás a megváltoztathatatlan szörpmenübe: bodza és meggy. Passz.
A kutyatej meg csak virágozzék, fújja a szél, éljen boldogan.
ó, nahát, ha nem cukroztad volna meg, nitrogéntrágyának jó lenne! :)
Képzeld Piszke mi történt ma!? Az egyik gyerkőc pitypangmézet hozott ajándékba az osztályfőnökének. Persze azon nyomban kipofátlankodtam egy kóstolót Jutkától. Ránézésre soha nem mondtam volna róla, hogy nem méz. Az íze is rendben volt, bár azt sem mondtam volna, hogy valaha látott pitypangot (igaz azt sem tudom milyen íze van a pitypangnak:)leginkább az égetett cukorhoz hasonlított. Jó volt, de annyira azért nem, hogy elgondolkozzam a több órás tortúra bevállalásán:)
@Mézeskalács: én meg ma tudtam meg máshonnan, hogy a mézes ízt valójában a pitypangtól kapja, és bevallom, plusz sok citrommal szörpként egészen jó. De mégsem érzem a lendületet, hogy újabb adagoknak álljak neki :)
@Szerafina: a fel nem használt fejekből az lett ;)
@Mátrai: ja, akácszörpről engem nagyon gyorsan tudtak itt lebeszélni az olvasók 1-2 éve. Ellenben a szándékos bodzapezsgő se lett sikersztori, de legalább nem robbant fel.
Na nálam felrobbant a bodzapezsgő:) Ami nem robbant fel és szénsavas lett az finom volt és ízlett is mindenkinek, de néhányban valahogy elfelejtett szénsav képződni na az borzalmas volt:)
Ismerős tavaly elkérte a mindig fantasztikus bőségben, méretben és hibátlanságban termő naspolyáimat (amelynek normál végállapota a fa alatt megrohadás, mert senki se eszi) pálinkának. Ő mondta, hogy előző évben birspálinkát is csináltak, és szintén hasonló kevergetési nehézségekről számolt be. Akkor találtuk ki közösen a hosszú nyelű, fúrógépbe illeszthető malterkeverőt, vagy hogyishíjják. Úgyismint ipari botturmix.
Állítólag bevált. (És a naspolyapállinka ÁLLAT, pedig én a pálinkákat se szeretem.)
@TK: na ez a naspolyapálinka érdekel. Épp tegnap hallottam csalánpáleszről is. Az ipari botmixert pedig erősen megjegyzem, jól fog az még jönni sok mindenhez :)
Megjegyzés küldése