Lökött lények gondozása

Falusi X-Faktor, madárcsicserrel.

Persze én vagyok a hibás, három okból is. Egyrészt utálom a függönyöket, másrészt ha már egyszer nekiállok, akkor túl jól takarítok, harmadrészt meg nem szándékosan, de komplett svédasztalt csináltunk a verandán dióból, almából, egyebekből.
Vidám dolog úgy dolgozni, hogy közben pár centiről bámulhatod a mindenre kíváncsi minirepülőket, de amikor ötpercenként kapsz szívrohamot az üvegtáblának csapódó cinkék hangjától és az aggodalomtól, hogy sima szédüléssel megússzák-e a dolgot, na, az levon valamennyit a privát madárröpde élvezeti értékéből.
Két napig reménykedtem, hogy elterjed köztük a pletyka az ablak tulajdonságairól, de nem, ennek következtében vagy tíz percig ücsörgött a kezemben egy kómás cinke, akit a földről szedtem össze. Megállapítottam így nagyon közelről, hogy gyönyörű állat, még ha nem is túl okos, szóval nem érdemlik meg, hogy matricává zúzzák magukat, úgyhogy fogtam a tapaszt. Nem, nem a madarat gyógyítottam meg vele.

Kevéssé esztétikus, de kis madaras matricákat vagdosni nem volt időm

A kísérletező énem kicsit szeretné tudni, hogy ha így egy hét után leszedném a szigetelőszalagot, akkor most már tudnák-e, mi a pálya, de nem szeretnék több agyrázkódásos tollast pátyolgatni, így is örülök, hogy legalább egy madaras ügyem sikersztori lett idén. Legközelebb meg majd slendriánabbul mosok ablakot.

Találós

Csak amíg összevakarok egy tisztességesebb posztot.

Találós kérdésem van, kreatív megfejtéseket kommentben kérem, hadd röhögjünk mindannyian.

A kép csak illusztráció, ráadásul egy teljesen más témához

Aki eltalálja, hogy én mire gondoltam, annak küldök egy adag magot narancstökből. Na tehát: melyik az a mondat, amit minden nő, kortól és családi állapottól függetlenül pontosan ugyanazzal a hangsúllyal mond?

Turbófinis

Az októberi karácsonyról, a kerti pornóról és a relativitáselméletről.

Kapkodva zajlik továbbra is minden, a veteményben is csak úgy lekapkodtam a minap a maradék pár kiló erőset, 10 perc után már egész egyértelmű volt, hogy tradicionálisan miért is nem október vége a paprikaszüreti szezon. Aztán mikor kiengedtek az elfagyott ujjaim, varrtam pár méter paprikát.

A kimaradt egy kilóból készült újabb adag paprikakrém is

Eközben ember a pornóvetemény maradékát számolta fel, a nyertes mindenképp ez a répa.

A kontrasztgyermek hét éves

Az októberi karácsonyi hangulatnak már csak betetőzése volt a hétfői hó,

Síparadicsom?

a hangulatra inkább az játszott rá, hogy egész héten mindenféle csomagok érkeztek, a Borsmentának küldött biomeggymag például a visszaúton kecsketejes szappanná és horgolófonallá változott, karácsonyis vászonzsákban, mindig tudtam, hogy jól megy nekem a természetbeni üzletelés.

Erről jut eszembe, ajánlom Neil Gaiman 'Hó, tükör, almák' c. novelláját

A természetbeni üzletelés prof. PhD univ. fokozatáról majd a padlós részben beszámolok, most egyéb tudományos gyorstalpalók jönnek. Először is a relativitáselmélet már a kisujjamban van, és ez önszuggesztiós pszichológiával ötvözve remek fegyver: amikor már nem napi 28, csak 14 órányi fontos és sürgős teendőm van, kezdem egész ráérősnek érezni magam, amibe akár pöffetegvadászat is belefér.

Volt Bambi-kiáramlás is a varázserdőben, de fényképező helyett pöffeteggel volt teli a kezem

Az elektropölék rendszertani besorolását is közzéteszem a zoológiai érdeklődéssel (és durva memóriával) megvert olvasók kedvéért, de előbb egy kis villamosságtan. Nagyjából mindent elmond a Birtok elektromos vezetékelésének szabásmintájáról az, hogy a British Museum biztonsági rajzait könnyebb megjegyezni, mint az itt szaladgáló amperek útvonalát. Na és a pölék még ezt is összezavarták. Addig-addig rendezgették a téli alvóhelyüket a padláson, hogy átrágtak-megcsomóztak-kibogoztak ezt-azt, minek következtében laboratóriumi körülmények és hosszadalmas kísérletek nélkül is kiderült egy igen kevéssé ismert tény: a sziklás biotópokat nem favorizáló pölék rave- és trance-rajongók, legalábbis az átmenetileg megfejthetetlenül stroboszkópos működésű világításokból erre lehetett következtetni. De már elmúlt.

Nem csak a pölék készülnek a télre

Így november kezdetén a turbóparadicsom-versenyt is lezárhatjuk (bár néhány szem kemény, piros gyümölcs még mindig akad az emelt ágyban): a 4 (igen, négy) tőről július vége és október vége között leszüreteltünk 10 kiló, számolva 343 darab paradicsomot. Keverjük még bele a statisztikatorzító lustasági és időhiányossági faktort is: a napokban leszedtem róla még 5 kiló zöld paradicsomot, és ránézésre még 1-2 kiló piros, plusz 3-4 kiló zöld is maradt még, viszont ezeket már nem számoltam darabra, annyira nem unatkoztam. Esetleges tanulság: talán 15 kiló is beérett volna, ha nem egyharmad ajtókeretnyi területen dekkol ez a quartett. A következő napokra főleg zöld paradicsom chutney a program.
(És hogy aktuális is legyek: a Halloween-ház időközben elkelt, jó gazdája lett)