A nap kérdése.
Nincs kutyánk, macskánk, gyerekünk, de a Birtokon ez nem gond, kéretlenül is kapunk kölcsön mindegyiket. Ezügyben pszichológiai, pedagógiai, szociológiai és diplomáciai vonalon is felmerül a dilemma: vajon mennyi ideje kell már a faluban laknom ahhoz, hogy lelkiismeretfurdalás nélkül nyomjak le egy sallert a szomszéd kölöknek ha hülyeséget csinál?
Már tiszta szívemből átérzem a börtönből szökős filmeket.
Mivel kell egy átjáróajtó a két fürdő, egyben a nyugati és a keleti szárny között, meg különben is le kell fektetni az emésztőcsöveket, nekiálltunk falat bontani. Vályogfalat. Ami hagyományosan cirka hatvan centi vastag. Először kicsi luknak kezdtünk neki, bontókalapáccsal. Délelőtt 11 tájban, úgy 2 óra kapirgálás után, mikor emberem már következetesen Porcicának szólított, még csak 30 centinél tartottam, és közben mélyen együttéreztem mindazokkal, akik kiskanállal vájtak menekülőalagutat maguknak hosszú évek kitartó munkájával. A monotóniát időnként a kalapács elrepülő feje törte meg, ilyenkor nagyon balettosan hajladoztam, derékig a törmelékben, de megesküdtem, hogy márpedig itten háromig akkor is lesz egy luk. Ekkor az eladdig talicskázó emberem is a segítségemre sietett, nekiállt a túloldalon faragni. Brutális indulatokkal a szívemben lengettem a fejszét, pajszert, meg ami még a kezembe került, ember vésővel is próbálkozott. Aztán fél 1 magasságában szinte könnyek szöktek a szemembe, mikor fény tört elő a falból, és a 10x10 centis lukon át kezet foghattunk. Nem pont vízszintesen, mert azt nem vettük bele a kétoldali számításba, hogy a telek lejtése és a felbontott padlózat miatt én majdnem fél méterrel lejjebb állok, de ekkorát már mérnökök is tévedtek. Szóval kiörömködtük magunkat, és újra nekiestünk. Ismétlem, vályogfalról beszélünk, az nem olyan, mint a tégla, hogy megbontom valahol, aztán jön a többi is szép sorban. Itt minden centiért meg kell küzdeni. Néhány fertályóra múlva nagyjából egyszerre tört ránk a csüggedelem: én azt ajánlottam, bízzuk a dolgot az elemekre és az erózióra, pár ezer év kérdése, hogy meglegyen a nyílás, emberem meg úgy gondolta, hagyjuk a francba, ajtó helyett legyen közlekedőablak, vagy inkább falazzuk is vissza az egészet. De azért törtünk tovább, lélekben lendületesen, fizikailag kevésbé, szöszmötöltem mint a döglődő molylepke, miközben az ujjaim teljesen rágörcsültek a balta nyelére. Az eredmény: fél ötre egy negyvenszer százhuszas luk. Tudom én, hogy úgy álltunk neki az egész Birtokosdinak, hogy másunk sincs, mint időnk, de ha így haladunk, lassan időnk se lesz. Na majd legközelebb. Addig is jöjjön az 'ilyen most, de ilyen lesz' összehasonlító tanulmány. Csak hogy tudjam, miért is küzdök.
 |
| Származási hely: Birtokos eset |
Gasztronómia, egyszerűen.
Étvágygerjesztőként hasogass fát, verj le vakolatot, vagy analizálj motkánymúmiát a szomszéd ötévessel, a lényeg, hogy kellemesen elfáradj. Naplemente környékén gyújtsd be a sparheltot (lásd még sparheld vagy sporherd), mert hamarosan lehűl az idő, és a vályogházban egyébként sincs 16 foknál több. Az eklektikus hangulat végett a lőszeres ládára állított discmanbe tolj be egy kis columbiai rockzenét, majd brazil soundtracket.
 |
| Származási hely: Birtokos eset |
A sparheltre helyezz egy Piros Pöttyös Zománcbögrét, ebben forralj vizet ahhoz a kávéhoz, ami már délután kettőkor jólesett volna, de egy kávéért mégse tüzelsz el egy hasáb fát. Mellé helyezz egy lapos lábasban vizet, hat tojással, alig egy órán belül kész lesz a főtt tojás. A legnagyobb vájdlingban közben melegíts vizet a mosakodáshoz, az omnifunkcionális sparhelt fennmaradó felületeire pedig tégy néhány szelet kenyeret, pirítani.
 |
| Származási hely: Birtokos eset |
Vágj fel lilahagymát, paradicsomot, stifoldert, a pirítósokat dörzsöld be fokhagymával, és kend rájuk az időközben felmelegedett helyiségben enyhén megolvadt libazsírt. Amíg embered mosakszik a lavórban, a verandán gyújtsd meg a viharlámpákat,
 |
| Származási hely: Birtokos eset |
cipeld ki a földi javakkal megrakott asztalt, a villányi Cabernet Sauvignont pedig szervírozd abban a bögrében, amiben az imént még a kávét ittad, mert más nincs. De elmosni szabad. A vacsora végeztével pippants rá a karácsony óta különleges alkalomra tartogatott kubai szivarra, és bámuld az eget, amin annyi a csillag, hogy még a Göncölszekeret se bírod köztük felismerni. Egészségedre!
Levezető gyakorlat: a lakoma végeztével, kábé este nyolckor nézz megértően az emberedre, aki úgy dönt, hogy (nagyjából utolsóként a faluban) aludni vonul. Segíts neki leteríteni a matracokat a jó meleg sparhelt elé, majd hogy ne zavarja álmát semmi, az egyetlen használható konnektorból húzd ki a zenegépet, oltsd el a villanyt, és petrólámpa fényénél kuporodj a laptop elé. Ha úgy tetszik, közben hidd meggyőződéssel, hogy erre a rém hangos klaviatúrakopácsra az egész falu felébredhet. Ha igazán jó asszony vagy, hamarosan te is nyugovóra térsz, csak előbb még teszel egy kis fát a tűzre.
