2011. június 13., hétfő

Próbacseresznye

Cseresznyénk nincs, de szerencsénk van, tehát cseresznyénk is van. Bőven.

A napsugaras helyzet az, hogy a britán egyedül nem bír el a több mázsát termő fájával, a SzembeCsalád meg nem kifejezetten gyümölcsrajongó, úgyhogy innen is, onnan is korlátlan szedési opciót kaptunk. Túlzás nélkül állíthatom, hogy az elmúlt hetem fára és létrára mászással meg cseresznyemagozással telt, ez utóbbi kapcsán divatba hoztam a lilás szegélyű körmöket, és közben fejben kifejlesztettem a nyelvvel lapozható e-bookokat (a mindkét kezet lefoglaló magozás közben biztos jó ötlet a hangoskönyv, csak én nem tudok felolvasott szövegre figyelni, emiatt aztán a hangvezérelt lapozás is csak később jutott eszembe mint lehetőség). A Cseresnyéskert olvasgatása helyett tehát magozás közben töprenghettem eleget azon, hogy miután több tálnyit megettem csak úgy, mi történjék a maradék több vödörnyivel.

Ha érdekel a recept is


Így lett háromszor a héten cseresznyés pite, lett sima cseresznyelekvár, gyömbéres cseresznyelekvár, magozott és magozatlan szódás befőtt, és még napon aszalt cseresznye is. A pitéről mindannyiszor gyorsan megállapítható volt a sikeressége, a többié majd hónapok múlva kiderül. Közben pedig erősen érik a meggy, csak az vigasztal, hogy legalább a ribizlit nem (így) kell magozni.

16 megjegyzés:

Juhmeli írta...

Szia Piszke!
A pite istenien néz ki, ki fogom próbálni. Megosztanád velünk a gyömbéres cseresznyelekvárod receptjét? Már kimagozva várja sorsát a cseresznyénk, de most leállítom a projektet, mert felcsigáztál.

Piszke a Birtokról írta...

@Juhmeli: semmi extra, volt itthon egy kis darab gyömbér, meghámoztam, belereszeltem, és azzal együtt főztem meg a lekvárt. Arányokról fogalmam sincs, kóstolni kell, épp annyira lett pikáns, hogy lekvárként is jó, és várhatóan húsok mellett is jól hat majd. Amolyan átmenet a lekvár és a chutney között.

Névtelen írta...

Csodálkozom a szomszédságon: senkiben sem merült fel a pálinkafőzés lehetősége? Laci

Piszke a Birtokról írta...

@Laci: ezen én is mindig elcsodálkozom, mert cseresznyén kívül más gyümölcsökből is túlkínálat van. Talán csak lusták leszedni, nem tudom. De legalább RokkerJózsi szájából már elhangzott a "meggybor" opció, arra kíváncsi leszek.

Névtelen írta...

Kár a meggyért szerintem! Abból nem birunk elég lekvárt és befőtet csinálni (persze itt venni kell).
Nem szereti a helyet arra a szőlő?
Laci

Piszke a Birtokról írta...

Dehogyisnem. Itt azért nincs kocsma sem, mert mindenkinek van szőleje és saját bora.

Messzenéző Minyon írta...

Tényleg nincs kocsma? Akkor hol gyűlnek össze a helyiek közösségi életet élni?
Ja, egyébként igen elkanyarodtunk az eredeti témától: nagyon guszta a pitéd!

Piszke a Birtokról írta...

@MM: régen volt, a bolt mögött még mindig díszeleg az Italbolt felirat, de állítólag csődbe ment, azt mondják, a tulaj bőven elitta a nyereséget. Azért meleg napokon a férfiak még mindig a bolt előtti kis térre ülnek le sörözni :)

Nyözö írta...

Nálunk nagyon bejött múlt szezonban a csokis-rumos-meggylekvár, ez talán cseresznyével se lehet olyan rossz. Nyilván nem lesz meggylekvár, de csokis rumos igen. :)
Nagyon jó lekvárízesítő (azaz íz ízesítő?) még a gyömbér, és a bazsalikom is amúgy... :)

Nyözö írta...

Azért az is komoly kuriózum, hogy egy kocsma tönkremenjen. Ilyenről sehol sem hallottam még. :) Erre lehetne kisebb közgázos turizmust építeni, a falu ahol még a kocsma is tönkrement. A baj az, hogy ez a 22-es csapdája... Ha beindul a turizmus, akkor életképes lenne a kocsma is, és megszűnne az ok, hogy minden közgázos gildetanszéke hozzáétok járjon neminni... De cseresznyéspitét azért adhatsz nekik.

Piszke a Birtokról írta...

@Nyözö: az a csokis-rumos meggylekvár recept erősen érdekelne, ha lehet :) kb. két nap, és kezdődik a meggyezés

Csaba írta...

Kedves Piszke!

A "magozott és magozatlan szódás befőtt" mit takar? Mitől szódás?
Köszönmö.

Piszke a Birtokról írta...

@Csaba: én is most próbálom először, anyukámnak jutott eszébe, hogy hallott/evett ilyet. Abban nem sikerült megegyezésre jutni, hogy csak attól jó, mert viszonylag ropogós marad benne a gyümölcs, vagy attól, hogy pár hónap múlva rumos hatású/ízű lesz, majd kiderül.
A metódus egyszerű: a megmosott gyümölcsöt a nagyon tiszta befőttesbe rétegenként lerakod, a rétegek közé ízlés szerint 1-2 ek cukor mehet, majd a tetejére érve még egy kis citromsav, és ekkor feltöltöd az egészet szódával. Nulla tartósító. Mikor utánaolvasgattam, azt láttam pár helyen, hogy az otthoni szóda és a buborékos ásványvíz valamiért nem jó, kifejezetten a gyári szóda kell. Tetejére mehet a jól záró kupak, max egy vizes folpackot tegyél előtte a tetejére. Nálam most 1-1,5 hét után az egészben eltett germersdorfi leve már rózsaszín, a magozott sima cseresznyéé meg sötétbordó.

Nyözö írta...

@Piszke: semmi különleges bűvészkedés nem kell a rumos-csokis meggylekvárhoz, csak felfőzés közben a feldarabolt/ledarált csokit (jobbfajta étcsokit) beleadagolod (ezt előtte lehet előolvasztani is pl. mikróban, úgy könnyebb a dolog). A rumot már csak a főzés után kell beletenni, hogy maradjon is benne némi szufla (bár a még forró lekvár így is elpárologtatja az alkohol jelentős részét). Lehet persze rumaromával is csinálni alkoholmentesre de az ugye olyan mint zokniban aludni... :)

Piszke a Birtokról írta...

@Nyözö: köszi, nem bírtam kivárni, míg válaszolsz, úgyhogy megcsináltam, pont ahogy leírtad. Kétszer is. És valószínűleg még legalább egyszer fogom. Nem vagyok igazán édesszájú, de ez kifejezetten addiktív cucc :)

Nyözö írta...

Bocs, éppen azon ritka alkalmak egyike volt, hogy pár napig nem voltam gép előtt, ezért a késői reakció... :( De hát annyira ugye nem bonyolult, így kitaláltad magad is...