A kert ma döntött úgy, hogy tényleg tavasz van, a gyümölcsfák irgalmatlan kapkodó tempóban egy nap alatt letudták a rügyezéstől majdnemszirombontásig tartó szakaszt, és az ibolyák se akarnak semmiről lemaradni, egymást tolják ki a helyükből a nagy versenyben, úgy néz ki tőlük a kert, mintha több hatalmas, gyógyulófélben lévő véraláfutása lenne.
Az igazi meglepetés viszont a hajdani disznóól oldalában ért, a csalánkezdemények között. A tavalyi emlékezetes vízlezúdulás alámosott ezt-azt, azóta például beomlott a pince is a pajtánál, nekem mégis jobban fájt, hogy a korábban nehezen megszerzett indikátor-áfonyákat és medvehagymákat a domboldallal együtt letarolta az áradat. De most már egyértelmű, hogy voltak köztük folyami kúszómedvék, akik áteveztek a disznóól alatt, és ott végül megkapaszkodtak.
 |
| Még nem döntöttem el, hogy a másfél levélnyi adagból mit csináljak. |
7 megjegyzés:
Mit gondolsz arról, hogy összedobhatnánk egy nanoszakácskönyvet a nanozöldségekhez és nanoeprekhez? :)
@Hobbikertész: pontosan ezen töprengtem :) egy szál medvehagyma egy darab nanokoktélparadicsommal, egy csepp bodzaecettel. Desszert egy fél tictac :D
Piszke, mohó vagy! :D
Szücsi
@Szücsi: á, azóta kitaláltam, hogy tavaszi diétás 'férj bele a vakondnadrágodba!' szakácskönyvet IS kiadunk :) a fenti recept az első napi, átszoktató adag :P
Sztem menj ki vele a piacra arulni :D
@zsuzsi: tök igazad van. Kevés van belőle, tehát különleges, tehát sokat kérhetek érte :D
Úristen fönn az egekben! Két hete medvehangyát zabálunk minden formában. Már tele a mélyhűtő is. Hektárszám mögöttünk az erdőben. De... Ha ragaszkodol a saját brummogáshoz, ilyenkor, bármikor nyugodtan átültetheted, nem kényes. Értelemszerűen árnyas helyre. Csak sok legyen, ugye.
Megjegyzés küldése