Leltár

Kertről és egyebekről.

Van az a pont, mikor kimagozol húsz kiló meggyet, és mégis úgy érzed, még nem is csináltál semmit egész nap. Mi már ezt a pontot is rég túlhaladtunk, minden időn kívül állunk, kár, hogy mások nem, mert ez kicsit megnehezít mindenféle időbeosztást és programegyeztetést, de többé-kevésbé még tartjuk magunkat. Ahogy belenéztem az archívumba, az elmúlt években sem voltak ezek lazább időszakok, szóval csodálkozni nem is ér.
Csak úgy (ön)igazolásként, nagyobb vonalakban néhány dolog, amikkel kitöltöttük mostanában a napi 24-et:
- kirepült a fészekből a másodszülött barigyerek, sírás-rívás-szívmegszakadás közepette, de nagyon jó helyre került és egyből három csaj várta
- báláztunk
- életünkben először sikerült a fokhagyma, az ősziekből 66 szép fej szárad

Korábban már ettünk belőle, úgyhogy az ördögi szám véletlen

- bálát szállítottunk
- meggyből még tízszer ennyi is elrakódhatott volna, de megint nem

Szúnyoghálón aszalva

- báláztunk
- vizsgára készültem, dolgozatot írtam
- bálát szállítottunk
- megint elhalasztották a vizsgát
- báláztunk
- anyám nem ment feleségül vodkagyároshoz, így az egy év alatt mindössze 4 liter sikerült összekuporgatnom, a meggylikőrök a párkányon érlelődnek
- bálát szállítottunk
- leszakadt a függőágy
- báláztunk
- először érik az új (3 éves) kajszifa, nagy csodálattal vesszük körül
- bálát szállítottunk
- szalmamedencébe került a köbméteres krumpli
- báláztunk
- a kondéros zölddiózást ember már rutinosan tolja, idén 50 kilóval játszottunk
- bálát szállítottunk
- a száz négyzetméternyi metróeper föld és szalma alatt is nő, de sosem érik be egyszerre annyi, hogy lekvárnak is jusson
- báláztunk
- megszámlálhatatlan várt és váratlan, honi és külhoni vendég érkezett; megfizethetetlen az élmény, mikor hajnal 3-kor babasírásra/gőgicsélésre ébredsz, és pár másodperc pánik után megnyugodva konstatálod, hogy nincs gyereked
- bálát szállítottunk
- átlagban hetente új kecskesajtokat tesztelünk és brainstormolunk a méhész-kecskész barátunknak köszönhetően, kemény az élet
- báláztunk
- kecskesajtok miatt a méhek még mindig itt kempelnek, ember elgondolkodott rajta, hogy se ideje, se tudása hozzá, így talán mégis meg kéne tartani őket
- bálát szállítottunk
- vizsgára készülök
- báláztunk
- gombászunk
- bálát szállítottunk
- egyelőre lószar nélkül, de meszeltünk-vályogoltunk-bozótírtottunk, most máshol, mert itthon már untuk
- báláztunk
- a szomszédom önkényesen kaput (mit kaput! Sima átjárót!) nyitott a kertemre, egyetlen mentsége van a dologra, hogy vele járok
- bálát szállítottunk
- kibontottuk a ház oldalát és ismét felszedtük a téglajárdát, ezzel megoldódott a mindig duguló mosogató rejtélye (zárt rendszerben kitört könyökcső), de a járda és a hajnalkafal még nem nőtt vissza
- báláztunk
- rackaszelídítésből PhD-re készülök

A köztes időben néha báláztunk és bálát szállítottunk. Legközelebb majd arról a hosszú tudulistáról mesélek, aminek az elemeit még őszig szeretnénk kipipálni. De most megyek bálát szállítani.

Találomra hasítottam...

Milyen jó, hogy megint belenéztem a keresőszavakba.

Mutatom az esti érdekességeket:
- a világ leggazdagabb verebe
- dologidő pesten
- hogyan kell fokhagymát fonni
- traktoros pornó

Én tényleg szeretek az olvasók kedvében járni, de traktoros pornó momentán nincs készleten, ember viszont elkészült az ígért fokhagymással, amit rozmaringos fonásnak nevezett Gy. néni, aki olyan rutinos gyorsasággal tekert, hogy épp csak az alapvető első lépés maradt ki a Birtok TV újabb adásából.

Még nem saját, majd jövőre

A kezdő 3 szál megtisztított fokhagymát a fejük fölött (vagy alatt, nézőpont kérdése, szóval nyaknál) kötözi össze úgy, hogy lesz egy nagyon rövid meg egy nagyon hosszú vége a madzagnak, nekünk onnan kezdve csak a hosszú az érdekes. Kötözni bármivel lehet, és az eljárás vörös meg lila hagymára is alkalmazható.
Először csak így elkezdem…

   

Egy talicska kifli

Korábban lett kész, a hagymát meg hagyjuk.

Elsárgult, elszáradt, eldőlt a somogyi kiflikrumpli összes bokra, és bár elvileg augusztusi szüretet társítanak hozzá, minden paramétere megfelelt ahhoz, hogy elhagyhassa a földet.

Igazi csöves frizura - alakulnak már a kukoricák is

Nekikészültünk a nagy betakarításnak, de vélhetően a szalmatakarásos laza talajnak köszönhetően egy háromhetes kölökvakond is ki tudta volna ásni őket. Meglehetősen talajmentiek voltak egyébként, de az ugye a legkevésbé sem EU-szabványos mértékegység, hogy „egy kapavágásnyi mélységbe” vessük, a mi kapánktól és vágásunktól pedig ennyi tellett.

A fejetlen kertész visszatér

Lett összesen úgy 27 kiló a kb. 50 bokorból, túl magas hozamot mondjuk nem is ígért senki erre a fajtára.

Egy bokornyi kifli

Jön a számvetés: 1250 forint volt a csomag (50 db) vetőkrumpli, tehát kb. 46 forintba került kilója. Viszont szalmakrumpli, tehát locsolás alig, kapálás nulla, rézgálicozva 2-3-szor volt, és mivel gyerekvasvillával fel lehetett szedni az egészet, egyik se lett fogyatékos. Fogalmam sincs, mennyibe kerülhet piacon/boltban a kiflikrumpli, főleg mert amerre én járok, ott ritkán kapni, szóval nem mondom, hogy hihetetlen összegeket takarítottunk meg vele, de saját, és a fő sikerélmény az, hogy faluemlékezet óta ebben a fenti kertben állítólag jó krumpli még nem termett. A másik kategóriában induló Desiré betakarítása később várható, ott nagyobb tömegre számítunk.

Maradt még hely a hagymának

A hagymát nem nevezném sikersztorinak, bár a semminél jobb: vörös és lila egyaránt a teljes anarchiát tolta, a tisztességes méretűtől a durcás dughagymaformáig minden akadt köztük, az is igaz, hogy ők elég komoly iszappakolást kaptak az árvíz idején.

A vörös lemaradt, mert már csak sötétedés után került a halomra

A legnevetségesebb persze a másfél éves, migráló fokhagyma, ami ennyi idő alatt sem tudott a fajtára jellemző alakot felvenni, de idén végre megpróbáljuk az őszi vetést.

Vámpírok ellen még jó lehet

Jövő évi kísérleti terv pedig az inverz krumpli, a föld fölött növő, egyébként a hajnalkafélék pereputtyába tartozó batáta.

Mindig egy latin tánc jut róla eszembe