Az utazós két hét minden egyes másodperce tökéletes volt, ritka az ilyen, meg is becsülöm jól, az a baj vele, hogy könnyű hozzászokni. A tapasztalati és kalandozási jéghegy publikus csúcsaiként kiemelném, hogy nagymamám megtanított a horgolás alapjaira, mi pedig megtanítottuk nagymamát kockázni; életemben először francia manikűr került a kezemre és virágmintás blúzokat hordtam, láttam világítótornyoknál lakó fókát, egy operakoncerten pedig én lapoztam a kottát a zongoristának, pedig nem is tudok kottát olvasni. A járművekkel és gyalog megtett kilométereket nem is számolom, a regénybe illően érdekes találkozásokat sem. De visszajöttem, mert állítólag várt ember is, meg a kert, meg az állatok, meg csomó elmaradt és új teendő
![]() |
| Hazaváró meglepetés: váratlanul besárgult a sárgadinnye |


